Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)
I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete
5 szerb templom előtt levő térnek, néhány ház feláldozásával a dunapartig való kinyitását, illetőleg meghosszabbítását czélozza, azon indokból, hogy itt utóbb vásárcsarnokok, melyek számára alkalmasabb hely alig képzelhető, legyenek felállitliatók. A Krisztina városnak az alaguton aluli részében az Attila- és Kertészutczákon kivül, melyek főirányzata csekélyebb módosítások mellett megtartatott, kiváló fontossággal bir az alagúttal a déli vaspályaudvarig vezető főút, mely azonban fővonalaiban szinte készen létezik, s melynek csak folytonosan jó karban tartását igényli az itt összpontosuló kereskedelmi forgalom. Továbbá megemlítendő még, a templom megettti „Naphegy“ területe, mely olcsóbb lakások előállítására, a városhoz való közel fekvésénél fogva igen czélszerűnek mutatkozik, miért is annak házhelyekre való felosztási tervezete is elkészíttetett. €) A vár. A vár azon részének rendezésére nézve, mely a Ferencz-József és fehérvári kapuktól a királyi palotáig terjed, már múlt évi jelentésünkben közöltük megállapodásunkat, mely szerint a jelenleg a palotától a tabánba levezető út felhagyatván, uj összekötő út terveztetett, mely a fehérvári kapuból kiindulván a mai bástyafalak alatt a kertészutcza felé s igy mindig lejebb ereszkedve, a szarvastérig vezetend. A vár éjszakibb részét illetőleg kívánatosnak, tartatik, hogy a nyugati oldalt ma is környező sétány az egész vár körül folytattassék, úgy, hogy a fehérvári kapu ésFerencz- József kapu ezen, az egész várat megkerülő sétány által hozattatnék kapcsolatba. E sétány a keleti oldalon tisztán várerőditési telkeken vezetend, melyek az illető szomszédos házak tulajdonosainak csak használatra vannak átengedve, úgy hogy a sétány előállítása, egykét kiálló ház kivételével alig okozhat figyelmet érdemlő költséget. E keleti sétány szépség és kellem tekintetéből még felülmúlná a jelenleg a nyugati oldalon levő sétányt, nem csak azért, mert a reggeli órák kivételével egész napon által a szomszédos házak által nyújtott árnyékban terül el, hanem különösen azért, mert a fővárosnak díszes pesti oldalára, az e megett elterülő rónaságra és ebben számos szomszédos községek és falvakra, valóban elragadtató kilátást nyújt. A vár egy kiválóbb pontját képezi a disztér, mely azonban tetemesen változnék. A néhai föőrde rozzant épülete mindenesetre eltávolitandó, s ennek helyébe a két kapu között szabad tér állítandó elő, melyet már a királyi palota felé irányuló gyakran igen nagy kocsiforgalom is igényel. Maga a jelenlegi disztér, térnek igen hosszú, utczának igen széles; miért is e viszonyok egyrészt a kút felé irányult s azt környezendő fásítások, másrészt azáltal lesznek szabály ozandók hogy a kút felett a városházáig elvonuló házak terjedéket nyernének, a háromság térre vezető szűk köz pedig megtágittatnék. Az iskolatér az által nyerne szabályosabb alakzatot, hogy a gymnasiumi épület homlokzata a kincstári épületek vonalába, a szemben álló nyomdaépület pedig a fortuna- utczai házak vonalába volna visszahelyezendő. A bécsi kapu, országház és úri utczák csekély vonalváltoztatások mellett mai főirányzatukat továbbra is megtartanák.
