Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)
I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete
I *£© 3 alul fekvő terület, melynek neve Kelenföld vagy Lágymányos, 2. a Tabán és a Krisztinavárosnak az alaguton alul fekvő része, 3. a vár, 4. a krisztinavárosnak az alaguton felüli része a Laszlovszky vámig, 5. a viziváros, 6. az országút, 7. újlak és 8. O-Buda. A) A Gellérthegyen alul fekvő terület Kelenföld vagy Lágymányos nevezettel. E terület első szabályozási kísérleténél iránytadó volt Buda város volt hatóságának kedvencz eszméje, melyszerint a jelenlegiDunapart és a folyamszabályozási vonal közt elterülő folyamrészben, terjedelmes kikötő állíttassák elő. Ez eszme utóbb, — leginkább költség szempontjából, de azért is, mert a Budapesten telelő hajók, részint az újpesti, részint a soroksári dunaágban tökéletes elhelyezést találnak, nyáron pedig az egész folyam mindkét partja kikötőnek tekintendő, — kivihetetlennek bizonyult és elejtetett. Az utóbb megállapított szabályozásnál a vezéreszmét és a jövő alakzat fővonalát az összekötő vasúti hid és a déli vaspálya vonalig vezetendő összekötő vasút nyújtotta, valamint iránytadóul szolgáltak a tervezett és első sorban a pesti mészáros utcza torkolatánál, utóbb pedig a nagy körút torkolatánál építendő hidak budai végpontjai. A Kelenföldnek egész területe, mely egyrészt a Duna szabályozási vonala és a déli vaspálya vonala, másrészt a Gellérthegy és az Albertfalvi határ között fekszik, az összekötő vasút által egy éjszaki és déli részre osztatik, melyek 4 nagyobb és 3 kisebb átjáró által hozatnak egymással kapcsolatba. Az éjszaki részben a sáros fürdő közelében mindenek előtt egy tér terveztetett a mészáros utczai hid tekintetéből, mely térből a főutak, nevezetesen a part mentében tervezett, kezdetben 12 öl, utóbb 24 öl szélességben megállapított főközlekedési ut, a pro- montori és fehérvári országutak, a város felé pedig az aldunasor útja ágaznak ki. Egy másik főtér terveztetett azon hid tekintetéből, mely utóbb a nagy körút végpontjánál lesz építendő. E térből ágazik ki a budai nagy körút, mely ismét két részre szakad, az egyik mint a fővárosi nagy körút folytatása nyugatra, a város felé irányul, a másik pedig a fehérvári országuttal egyesül. Az összekötő vaspályán "aluli vagy is déli terület ismét a fehérvári út által van két főrészre osztva. A nyugati részben a vaspálya közelében terveztettek a sósfürdőtelepek parkjai és egy köztér, nyilvános épületek számára; az itt létező fensik vizmedenczéknek volna felhasználandó, közel a határhoz pedig befásitott környezettel egy alsó temető helye tűzetett ki. A keleti részben a jelenlegi nádorkert felhasználásával egy befásitott terület előállítása, egy vásártér és a puskaportorony közelében ismét egy nagyobb nyilvános tér van tervezve. A Gellérthegynek keleti oldala, valamint annak a Sashegyre néző lejtői kedvező fekvésük és a fővároshoz való közelségüknél fogva, nyári lakok építésére tartatott czélszerünek. B) Tabán és a krisztinavárosnak az alaguton aluli része. A fentebbi A. pont alatt tárgyalt Kelenföld magával a várossal két fő ut által van összekötve, az egyik a sáros fürdőtől a rudas fürdőig terjedő aldunasor, a másik a Gellérthegy és Sashegy közti völgyben bekanyarodó budaörsi ut. 1*
