Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
VI. Egyes intézkedések és szabályozások
37 nyári délutánokon a fővárosi közönség kedvelt és sűrűén látogatott üdülési helyét képezi, másrészt a kép is, melyet Pest felé mutat, — a főváros nem csekély díszére, — kedvesebb és kellemesebb benyomást idézne elő. A rendezés, maga a terület meredek fekvésénél fogva, utak nyitása s illetőleg a meglevők szélesbitése és uj támfalaknak előállításából áll. — A kiválóan meredek részek mesterséges szikla csoportozatokkal volnának ellátandók, melyek idővel epheu-val benövesztendők. — E pontok úgy tisztasági, mint biztonsági szempontból, részben az utakat tartó legalább 4—5 láb magas támfalak, részben biztos korlátok által hozzáfér- hetlenekké lesznek teendők. — Az egész Elipset két főút fogja átszelni; az egyik 2 öl szélességben a Ferencz-József kaputól a palotai kertészlak melletti lépcsőhöz vezetend, mely útnak közlekedési czélja is van, mert legkevesebbé meredeken visz le a várból a Pestre közlekedő csavargőzösök állomásához és általában a Tabánba, a másik pedig az előbbi föutból kiágazva a Kioskhoz vezetne. E két főúthoz csatlakoznak a többi mellékutak. A kilátás legszebb két pontjain erkélyszerü építmények foglalnának helyet s úgy ezek, valamint a főutak fehér köböl készült korlátokkal lesznek ellátandók, mely szin a hegy zöld színéből kiemelkedve, különösen nyáron igen szép látványt nyújtana. 6. Az alagút melletti telkek rendezése. A lánczhid előtti tér, a főváros budai oldalának kétségtelenül legszebb része, melynek főhomlokzatát képezi, az alagút nagyszerű nyílása által két részre osztatott hegyoldal. E kiváló fekvésénél fogva a hegyoldal rendezésének és szabályozásának ügyével már 1870-ben foglalkozott úgy e fővárosi közmunkák tanácsa, mint Buda város volt hatósága. — A megállapított szabályozás szerint az alagút mellett lépcső lesz előállítandó az Elipse magaslatáig és jobbra balra három, 3 emeletes ház lesz építendő. Miután azonban a telkek különböző tulajdonosoknak vannak birtokában, a fővárosi közmunkák tanácsa a szabályozás keresztülvitele czéljából legalább azon telkek felett óhajtott rendelkezhetni, melyek mint várerőditési telkek a katonai kincstár által birtokoltattak. — A tanácsé ezélra irányzott intézkedései a legszebb sikert aratták, mert a szóban álló telkek, a fennálló törvények értelmében a magyar királyi Pénzügy- miniszter urnák, mint a magyar kincstár képviselőjének át is adattak. A magyar királyi Pénzügyminiszter ur azonban, ezen immár az állam kincstár tulajdonává lett telkeket törvényhozási engedély nélkül át nem engedhetvén, a szabályozás tényleges kivitele ismét megakad. Ily körülményekkel szemben e tanács csak hivatását vélte teljesíteni, midőn a telkek többi tulajdonosaival magát érintkezésbe tette, a fennforgó érdekeket kiegyenlítette és a szabályozás keresztülvitele iránti javaslatát a magyar királyi Pénzügyminiszter urnák újra bemutatta. — Kiderítette egyúttal e tanács, hogy a szóban álló telkek
