Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
VI. Egyes intézkedések és szabályozások
48 meginditattak s huzamosabb idő után végre e tanács által elfogadható, sőt mondhatni kedvező eredményre vezettek. E megállapodás szerint Cséry Lajos átengedi a város tulajdonába, az uj liget kiegészítésére szolgáló, a Csömöri ut, Hermina és Arena utak között fekvő mintegy 8017 Dóiét, ellenben a várostól cserébe kapja a csömöri ut melletti városi területeket, valamint az uj ligetet környezendő nyaralói telkekből kettőt körülbelül 7837 Dől területben. — b) Cséry Lajos és Bekker Károly eladják az uj összekötő ut létesítésére szükségelt területet □ ölenként 5 írtjával a közmunkák tanácsának, mely azonkívül az e területen álló épületek kártalanítása fejében Cséry-nek 6000 frtot, Bekkernek 800frtot fizet. Mindezekről Pest város volt hatósága értesittetvén, elfogadta az uj liget rendezési tervezetét, elfogadta az összekötő ut irányát, és végre elfogadta a Cséry-vel kötött szerződési feltételeket. Miután pedig a régi városliget úthálózata e tanács tervei alapján a városi hatósággal egyetemben szinte meg lett állapítva, mindazon előfeltételek és előzmények el vannak intézve, melyek az uj nagyobbitott és a városi lakosság fokozott igényeinek megfelelő rendezést eddig akadályozták és csak a fővárosi közönség erélyes tevékenységétől, — mely iránt az eddigi tapasztalatok szerint kétely fel sem merülhet, — függ, a tervek minél gyorsabb és a nagy közönség által várva várt megvalósítása. 17. Az államvaspálya társulattal történt kiegyezkedés. Az államvaspályatársulat előde, a magyar központi vasúttársaság, még 1846-ban téritvényt állított ki, melyben kötelezte magát, hogy a két szív utcza irányában, e vidék fejlődése esetében, mikor ez a hatóság által kivántatni fog, saját költségén a pályaudvar fölött, közlekedési hidat állitand elő. A városi hatóság 1848, 1852, 1856, 1861-ben és a legújabb időkben is folytonosan sürgeté a közlekedés megnyitását, de szemben a vaspálya társaság makacskodásával czélt nem ért s ennélfogva a per terére lépett. — Pest megye törvényszéke bírói szemlét rendelt el és ezen stádiumban volt az ügy, midőn e fővárosi közmunkák tanácsa életbe lépett. E tanács kezdeményezése folytán utóbb a nagy körút vonala is raegállapittatván, ez által a vaspálya társaság tulajdonát képező ingatlanok szinte érintve lettek. Ily körülmények között, midőn egyrészt a város és a tanács jogos és méltányos követeléseivel szemben látta magát a vasut-társaság, melyek reá nézve kedvező elintézését csakis e hatóságok méltányosságától várhatta; másrészt pedig engedve a tanács hatásának, melynek különös súlyt kölcsönözött a körút kérdésének kivánataihoz képest leendő megoldása: czélszerübbnek tartá a társaság, hogy felhagyva eddigi merev makacskodásával, az érdekek méltányos kiegyenlítésének terére lépjen. E czélból már a bírói szemle alkalmával azon óhajának adott kifejezést, hogy az egyezkedési tárgyalások újon vétessenek fel, mi Pest város volt hatósága részéről
