Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
VI. Egyes intézkedések és szabályozások
33 évek előtt felmerült közóhaj is. hogy a pesti külvárosok valamelyikében magyar népszínház létesüljön. — Az eszme mind több pártolókra találván, ezek társadalmi utón kisértették meg a kérdés megoldását és báró Lipthay Béla ur elnöklete alatt „népszínházi bizottság“ ként megalakultak. — A létesítést illetőleg több javaslat került felszínre, például a színháznak részvények utjáni előállítása, a szükséges tőkéknek az egyes páholyokra nézve történendő alapítványok utjáni beszerzése , gyűjtések eszközlése, stb. Ekkor e kérdésben is fellépett Pest város közönsége és áthatva a nemzetiségi ügy fontosságáról a Hermina-tért ajánlotta fel ingyen és minden kártalanítás nélkül a népszínház építési telkéül. — E nemes elhatározás folytán a népszínház ügye azonnal kedvező fordulatot vett. — A telek ugyanis, mely rendelkezésére adatott, egyike a legszebbeknek, nemcsak az azt környező sürii lakosság folytán, hanem azért is, mert a főváros legszebb útja, az épülőfélben levő fösugárut mentében fekszik. E telek nagyszerűsége azonban szükségessé tette volna, hogy a népszínház is, a környezethez méltóan, nagyszerüebb alakzatban áílittassék elő, ehhez pedig az építési költségek, daczára az időközben folytatott gyűjtéseknek, melyek 20,000 forintnál többre rúgtak, egyátalában rendelkezésre nem állottak. Ez állapot önkénytelenül összeköttetésbe hozta a népszínház ügyet, a fennebb érintett dalszinházkérdésével. — A népszínháznak volt gyönyörű, sőt czéljához képest igenis nagyszerű építési telke, de nem volt építési tőkéje: a dalszínháznak ellenben volt tetemes építési tőkéje, de nem volt építési telke. A Hermina-téri telek fenebb jelzett fekvésénél fogva alkalmasnak találtatott a dalszínházra; a népszínház pedig már sokkal olcsóbb helyen is tökéletesen megfelel czéljának, sőt létesítésére nézve kívánatos, hogy oly helyen áílittassék fel, mely kevesebb épité&i költséget vesz igénybe. E szompontból kiindulva mindinkább tért foglalt illetékes körökben az eszme, hogy a Hermina-tér a dalmüszinház részére vétessék meg; a népszínháznak pedig más alkalmas hely jelöltessék ki. — Ez által egyrészt a dalszínház egy aránylag olcso és mégis kitűnő fekvésű teleknek jut birtokába; másrészt a népszínház, szintén olcsóbb telket nyervén, az általa szükségelt építési tőkékkel rendelkezend, — mindkettőnek építése pedig mihamarább megindittathatnék. A m. kir. belügyminiszter, a városi hatóság, a fővárosi közmunka tanács és a népszínházi bizottság e nagyfontosságu kérdés iránt folytatott tárgyalásai kedvező eredményhez vezettek és a szerződés 1873. évi November havában valamenyi érdekelt fél által aláíratott. E szerződés szerint a népszínházi bizottság Pest város hatóságának beleegyezésével átadja, illetőleg eladja a Hermina-téri telket a dalmüszinház alapjának 500,000 írtért; a népszinházbizottság megveszi Pest várostól a kerepesi utón, a nagy körút és alakitandó tér között fekvő körülbelül 850 Q ölnyi telket 62,000 forinton. E szerződés s illetőleg az abban foglalt, és Pest városa által, a magyar színművészet érdekében, minden irányban hozott, nemes lelkű áldozatok folytán, a népszínházi bizottság a most érintett telket bírja és azonfelül a Hermina-téri telek vételárából 5
