Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
VI. Egyes intézkedések és szabályozások
31 vezmény; — hogy szabadon állván, azon az építkezés azonnal meg is indittathatik; végre, hogy ezzel kapcsolatosan az építendő uj népszínház ügye is nagy lendületet nyer. A Herminatér ugyanis a főváros pesti oldalán építendő népszínház alapjának képezte tulajdonát, mert Pest város hazafias érzelmű volt hatósága, a közművelődés és magyar nemzetiség magasztos czéljainak előmozdítása és terjesztése végett e telket a népszínház építésére ingyen ajánlotta fel. A dalszínház építésére irányzott törekvéseknek most két részre kelle oszolniok. Egyrészt meg kellett számára szerezni a kormány által kijelölt építési helyet. Másrészt meg voltak inditandók az előzetes munkálatok egy helyes építési terv nyerésére. Az építési telek megszerzésére irányult tárgyalások taglalásába itt bocsátkozni nem akarunk, mert alantabb a népszínház ügyéről szóló részletben lesz alkalmunk e tárgyra visszajönni, és csak megemlitendöuek tartjuk, hogy a telek különösen a fővárosnak, minden szép és jót, buzgón átölelő és ez irányban még áldozatoktól sem visszariadó hazafias eljárása folytán, az operaház részére nemcsak tényleg megszereztetett, hanem az építés megindithatására rendelkezésre álló tőkék is tetemesen növeltettek, mert a városi hatóság azon 403,200 forintnyi összeget, mely a város által a nemzeti színház részére felajánlott dunaparti telkek eladásából, a Thonet testvérekkel kötött adásvevési szerződés szerint befolyt, időszaki kamataival együtt, szinte a dalmű színház építésére engedte át. Megjegyzendőnek tartjuk továbbá, hogy a sugárút kiépítésére vállalkozott társulat, a magyar általános municipális hitelintézet és érdektársai, áthatva azon meggyőződéstől, hogy az operaháznak a sugárutra leendő helyezése, magának ez ut kiépítésének nagy lendületet adand s igy ez által saját érdekei is elömozdittatnak, — kötelezőleg kijelenti, hogy az operaháznak a Hermina-térre leendő építése esetében, az építési költségekhez 250,000 forinttal hozzájárul. Időközben a munkálatok egy építési terv nyerésére e tanács fennebb érintett javaslatai alapján szinte meginditattak. Mindenekelőtt Ybl Miklós budapesti építész megbizatott a Hermina-téri telekre építendő operaház egy vázlatának készítésével ■ melynek alapján azután a programm egy e czélra összehívott enquéte által lett megállapítva. Az enquéte tagjai voltak : báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt, Havas Ignácz, Csengey Endre, Királyi Pál, Szigligeti Ede, Skalniczky Antal, Lehmann Mór, Gerlóczy Károly, Ybl Miklós, Erkel Ferencz, Yeber Antal, Ribáry József, b. Lipthay Béla, Fellner Nándor, Reitter Ferencz és Ország Sándor. Ez enquéte javaslata, és az általa bemutatott programm alapján, a nagymél- tóságu magyar kir. belügyminiszter ur 6 építész urat hivott fel tervek készítésére és ugyan Ybl Miklós, Skalniczky Antal, Steindl Imre, Linczbauer István budapesti, Fellner Nándor bécsi és Bohnstedt L. gothai építészeket. Ez uraknak ki lett adva a „helyrajz“, melyen körül voltak Írva azon határok, melyek közt a tervezőknek, — terjedési tekintetben maradniok kell. így kiköttetett, hogy a két mellék-utczának legalább 9—9 öl szélességgel, a hátulsó utczának legalább 6 öl szélességgel kell bírnia; hogy a sugárúti homlokzat előtt előtérnek kell maradnia
