Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - IV. A külső nagy körút
létesítéséhez minden fél járuljon, melyre létesüléséböl később haszon háromlik — ily érdekelt feleknek Pest városát és a körút mentében levő telektulajdonosokat is tekintvén, igazságos és méltányos alapon ezeket sem kívánta feloldani a közreműködés terhe alól. S ugyanazért Pest város támogatására bizton vélt számíthatni, mert ha egyáta- lában van egyén vagy testület, melynek a szóban álló út valósítását óhajtania és előmozdítania kell, úgy bizonyára első sorban Pest városa az. — Tudta ugyan a fővárosi közmunkák tanácsa, hogy Pest városa, mely különösen az utóbbi időben valóban óriási pénzáldozatokat hozott fővárosi jellegének kedvéért és nemes példával járt elő minden hazafias czél és vállalat elősegítésében, újabb pénzáldozatokat nem hozhat, és ezért tőle is csak indirect kedvezményt, azaz adómentességet kívánt. A harmadik érdekelt felet azon polgárok összesége képezi, kik a létesítendő körút mentében telkekkel bírnak, kiknek a körút vonalába eső telekrészleteik megfizettetnek s kik azon valóban nagyszerű előnybe jutnak, hogy telkeik, melyek előbb félreeső, keskeny, csatornázatlan, egészségtelen utczákban értékesítés nélkül, legnagyobb részben építésre alkalmatlanul hevertek, a közel jövőben Pest városának legszebb, leghatalmasabb, legegészségesebb forgalmi erére, legfőbb közlekedési vonalára nyilandnak. Méltányosan és jogosan vélt tehát cselekedni a közmunkák tanácsa, midőn ezen felek hozzájárulási kötelezettségére nézve magára vállalá a kezdeményezést és annak mérvére nézve javaslatba hozá, hogy az út területe kisajátitási költségeinek */4 része ezek által viseltessék. Ezen ekként reájok rótt terhet nemcsak ellensúlyozzák, de mindenesetre felülmúlják az érintett előnyökön kiviil azon kedvezmények, hogy telkük birtokában megmaradnak és igy annak értékemelkedését élvezik, és hogy az ezen telkekre kimondandó nagyobb adómentességben részesülnek. A törvényhozás, melyhez a fővárosi közmunkák tanácsának most jelzett előterjesztése a kormány által beterjesztetett, méltányolván az abban foglalt indokokat, megalkotá az 1871. XLII. t. czikket. A most idézett törvényezikk megállapítván a nagy körútnak 6 önálló és pedig a) a Dunától a váczi-útig, b) a váczi-úttól az uj sugárútig, c) a sugárútiul a kerepesi útig, d) a kerepesi-úttól az üllői-útig, ej az üllői-úttól a Dunáig terjedő, valamint f) a három bárány-utezai kiágazásból álló útszakaszok által körülirt vonalát, kimondván az adómentességet úgy az állami mint községi adóra nézve és megállapítván végre a közúton homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosainak a kisajátitási költségekhez J/4 részbeni hozzájárulási kötelezettségét, a körútnak és ez által Pest város jövő felvirágzása és szépülése leghatalmasabb tényezőjének létesülését biztositá. Hogy pedig e létesítés újabb akadályok által ne nehezittessék, hogy újabb építkezések által annak kivitele meg ne drágittassék, ugyanazon törvényczikkel 900,000 frt lett a közmunkák tanácsának kölcsönképen engedélyezve. Működését és kezdeményezését ily szép siker koszorúzván, a közmunkák tanácsa mindenekelőtt azon újabb akadályokat vélte elháritandóknak, melyek a körútat úgyszólván naponként fenyegették. — Azon telkekre nézve ugyanis, melyek a körút vonalába esnek, még 1870. évben kérettek már egyes építési engedélyek, melyek az év le-
