Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - IV. A külső nagy körút
szerint a második körút a feldunától, az építendő felső hid irányában kiindulva, a Király-utczát a vakok intézete mögött metszve, az üllői laktanya mellett félkörben veze- tend az aldunára. Ha Pest városát gondosan megtekintjük, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék, egy az egyes külvárosokat összekötő ily forgalmi út hiánya. — Elhagyva a Dunasort s később a váczi- és országutat, ezen kívül a vámsorompókig rendetlenül kiépített, egymásnak meg nem felelő, többnyire keskeny kereszt-utczákkal találkozunk, melyeken minden élénkebb forgalom fennakad. — Az ipar és kereskedés érdekei pedig sürgősen igénylik, miszerint mind a külsőbb városrészek egymás közt egy tágas forgalmi út által kényelmes és biztos összeköttetést nyerjenek, mind az országos árú- és teherforgalom részére a főközlekedési eszközökhez — a Duna partján levő gőzhajózási állomáshelyekhez és az egyes vaspályaudvarokhoz — a hozzáférhetés könnyittessék és biztosittassék. Továbbá szomorú de való tapasztalás az, hogy a fejlődő Pest egy hosszú, keskeny szalagban húzódik végig a Duna mentében, mig a város zöme minden összefüggés nélkül szórványosan csak itt-ott mutatja az emelkedésnek némi jelét s nagyrészt elavult házakkal van megrakva. — Ezen a városra nézve úgy rendőrségi, mint kövezési, tisztántartási, világítási szempontból hátrányos fejlődésnek csak is azáltal lehet okszerűbb irányt adni, ha a város területének közepén egy ily szép, tágas s az egész városon keresztbe átvonuló út nyittatik, mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, s másrészt, ez út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében czélszerübb tömörülés fog előidéztetni. De különös fontosságot kölcsönöz a körút vonalának az egész városra kiható közegészségi szempont. — Mert eltekintve, hogy e lassanként kiépülendő városrészekbe ez úton fog bevezettetni a friss levegő, annak létesítése nélkül, helyes csatornázási rendszer nem is képzelhető. Pestnek ugyanis, szemben a többi fővárosokkal, nagyobb halandóságát épen helytelen és rendszertelen csatornázási hálózata idézi elő. — A föpöczecsatornáknak a feldunától az aldunáig, épen a mélyebben fekvő vidékeken kell a városon végig vezettetniük, melyek csak is nagy körútak alatt vonulhatnak el. És épen ezen oknál fogva lett a szóban álló nagy körút vonala a legmélyebben fekvő vidékre tervezve, mely igy természetszerű medrét képezendi a föpöczecsatornának s az uj csatornázási rendszernek nélkülözhetlen feltétele. A 3 bárány-utczai kiágazást az álamvaspályaudvar körül csoportosuló nagy forgalom teszi szükségessé, mely igen rövid és magában véve ma még igen kevés költségbe kerülő kiszélesítés által örökre biztosittatik az indóház körüli forgalom kényelme. Ezen indokokkal szemben a nagy körút czélszerüsége sőt szüksége iránt kétely nem támadhatott és ezen nézetével találkozott a közmunkák tanácsa az egész város közvéleményével, mely annak létesítését mind hangosabban követelte. De kiviteli módjának megállapítása annál több tanulmányt igényelt, annál több gondot okozott. Ugyanazon módot, mely a sugárútnál alkalmaztatott, azaz a törvényes kisajátítás és minél gyorsabban eszközlendő tömeges felépítés módját a kőrútnál nem vélte alkalmazhatónak, két oknál fogva, mert:
