Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - II. A sugárút

6

ily közlekedési vonal elhatároztatván, de azonnal nem foganatosittatván, a jövőre nézve csak az építkezések beszüntetésével volna biztosítható, mit a magán jogokon ejtendő legnagyobb sérelem nélkül képzelhetni sem lehet.

Egy tekintetet vetve Pest város térképére, és világosan kitűnik, hogy az 1870- X. törvényben említett főközlekedési vonalokra két irányban van szükség:

a) olyanokra, melyek az egyes városrészeket egymással, és

b) olyanokra, melyek a város központjából kiindulva, azt a környékkel összekössék, azaz kör-és sugár utak ra.

Az ily öv- vagy körút a váczi és országúiban már készen találtatik, egy másik ilynemű útról később szólandunk.

Sugárutakkal a város délkeleti részében a kerepesi, üllői, soroksári utakban szinte találkozunk, mig annak éjszakkeleti részében ilyet hiába keresnénk.

E hiány pótlására kelle tehát a fővárosi közmunkák tanácsának figyelmét fordítani, s e végből behatóan tanulmányozván Pest városának terveit és fekvését, azon meggyőződésre jutott, miszerint úgy a gyakori közlekedési zavarok elhárítása, mint egészségi szempontból azon irányban keilend mindenekelőtt egy ily fő közlekedési vonalat megnyitni, mely a Lipót- és belvárost, a város külső részein is áthatva, egész Pest egyedüli üdülőhelye, a városligettel s az azt napról napra sűrűbben övedzőlakházakkal hozza összeköttetésbe.

Mert a közlekedési zavarok Pestnek talán egyetlen egy pontján sem fordulnak elő oly gyakran és oly valóban veszélyes mértékben, mint a városligetbe vezető szűk Király-utczában, s mert az egészségi szempont egyenesen követeli, hogy egyrészt a sűrűn lakott Terézvárosba a tiszta lég beömlése könnyittessék, s másrészt a Bel- és Lipótvárosok lakossága oly úton haladhasson nyáron tikkasztóan meleg utczáiból üdülési helyére, mely már magában is tágas, egészséges és éltető friss levegővel bir.

Hogy egy ily útnak szükségét mennyire ismerte fel maga a közönség is, bizonyítja azon körülmény, hogy mióta az utolsó években a közvélemény egyátalán foglalkozott a főváros rendezésének kérdésével, nem volt tervezet, melyben ily út nyitása első helyen ne emlittetett volna.

A főirányra nézve tehát kétség is alig merülhetett fel, s átalános volt a meggyőződés, hogy ily uj főközlekedési vonalnak, az államvaspálya indóháza és a Király-utcza között, a mai Pest főközlekedési erét, a váczi-utat a városligettel, egy széles út által mulhatlanul összeköttetésbe kell hozni.

E kereten belül lettek tehát megkezdve a részletes felvételek és tanulmányok s ezek eredménye 4 vagylagos (alternativ) tervezetből állott.

E négy tervezetnek a fentebbiekből kifolyólag mindig a városliget volt végpontja, s egymástól csak a váczi-utból való kinyitás pontja és vonalukban változtak, és azok szerint a főközlekedési sugárút az O-, Lázár-, Révay- vagy retek- vagy könyökutczán lett volna létesíthető.

Mindezen vonaloknak megvoltak előnyei és hátrányai, melyeket röviden jelezni óhajtunk, előrebocsátván, hogy a financziális kérdést egy perczig sem téveszthetvén szem elöl, mindenekelőtt a négy vonal létesítésének árkülönbözete volt tisztába hozandó.