A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Dálnoki-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

88

Ő rendezte dr. Dobay Aurél, báró Kornfeld Pál, báró Tornyai, Chorin Ferenc kastélyait és ő készítette el Harry Fault berlini palotájának berendezését is. Számos kitüntetései közül az 1922. évi iparművészeti kiállítási állami nagydíjat, az 1925. évben elnyert ezüstkoszorút és aranyérmet említjük, amelyet betetőzött az, hogy 1928. évben az aranykoszo- rsú mesteri kitüntetést kapta. Jelentősen részt vesz Hosszú az ipartestületi életben, amelynek alelnöke, azonkívül Thék Endre helyébe őt választották az iparművészeti testület igazgatósági tagjává és végrehajtó bizottsági tagja az Iparegyesületnek.

JANCSURÁK GUSZTÁV rézműves m. 1884 derekán egy német gyáros érkezett Budapestre és a Vadászkürt szálló két szobájában vörösrézlemezből géppel sajtolt tárgyakat, serlegeket, tálakat stb. állított ki, arra bíztatva a magyar iparosokat, hogy a kiállított sajtolt áruit vásárolják meg és saját készítményükként állítsák ki az országos kiállításon. Idetévedt az akkor 36 éves Jancsurák Gusztáv, aki Mayer Ferdinánd rézművesmesternél dolgozott. A német gyáros Jancsurákot is munkába vette és előre biztosította a kiállításon elérendő sikeréről, ha az ő portékájával áll elő, mert hiszen — mondta — Magyarország egyetlen iparosa sem tud még megközelítően hasonlóval sem kirukkolni. Jancsuráknak több sem kellett. Iparának becsületét érezte e kijelentéssel megtámadottnak és ez a német lekicsinylés volt későbbi fejlődésének tulajdonképeni rugója. Az 1885. évben megnyílt kiállításon a nyilvánosság elé lépett Jancsurák Gusztáv nem géppel sajtolt, több darabból álló, hanem egyetlen lemezből kézzel domborított iparművészeti tárgyaival. Jancsurák ezzel bizonyságát adta mestersége anyagai fölötti teljes uralmának és gyönyörű iparművészeti alkotásaival egyre szélesebb körben szerzett jóhírnevet magának és iparának. Egyik külföldi mágnás nagyobb megrendelése keretében Jancsurák egyetlen vörösrézlemezből kidomborított tálát vette meg, amelynek közepéből mintegy 25—30 cm magasságú száron hatalmas kinyílt rózsa domborodik ki. E művével a hozzáértők legnagyobb bámulatát vívta ki, sőt akadtak hitetlenek, akik kételkedtek abban, hogy a kérdéses tál egyetlen rézlemezből készül. A berlini múzeum egyik szakértőjéhez került tehát az, aki hosszában átfűrészelte a rózsát, annak szárát és a tálat és csak így volt hajlandó elhinni a szinte hihetetlent. Ettől az időtől kezdve már nem volt újság a kiállításokon az egyetlen lemezből készített 15—20 cm átmérőjű 50—60 cm magas váza. Rövid idő alatt mesze határainkon kívül is elismerték Jancsurák Gusztávról, hogy legmesteribb ura a vörösréznek, amelyet szinte bűvészi ügyességgel formált tetszése és ízlése szerint. Iparművészeti múzeumok szeretettel őrzik külföldön Jancsurák mester egy-egy művészi remekét.

Jancsurák Gusztáv 1884-ben született Kunhalmán, Szepes megyében. Zsenge gyermekkorában nagybátyjához, Jancsurák Pál rézműveshez került Szegedre, ahol gondos és nagyon szigorú nevelésben részesült. Mellette szerette meg a rézművesmesterséget, főként magát a rézanyagot, ösztönszerüleg megérezve, hogy az anyag megfelelő érzéssel a rajzzal összeegyeztethető. 1866-ban a rozsnyói céhnél felszabadul és Pestre kerülve, Mayer Ferdinánd műhelyébe szegődik legénynek. Itt is marad 32 éven át, főnöke haláláig, akinek örököseitől megvéve a válla-