A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
I. rész - Az ipartestületi reformtörvény
13. §. Az ipartestületi közgyűlés a szavazásra jogosult összes tagokból áll. Ha az ipartestület tagjainak száma az ezret meghaladja, az alap-^ szabályokba a közgyűlés elhatározása alapján rendelkezés vehető fel aziránt, hogy a tagok a közgyűlésen csak kiküldöttek által vehetnek részt. Az alapszabályoknak ilyen rendelkezése nem terjed ki az ipartestület kebelében foganatosított választásokra, amelyekben a szavazásra jogosultak közvetlenül vehetnek részt. A kiküldöttek számát és választásuk módját az alapszabályok állapítják meg. A kiküldöttek száma a tagok számának tíz százalékánál kisebb nem lehet. 14. §. Az ipartestületi tagokat a közgyűlésre, az alakuló közgyűlést (5. §.) kivéve, az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke, a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével írásos meghívó útján, esetleg a meghívást tartalmazó ívek körözésével hívja meg. A közgyűlés csak a tárgysorozatban feltüntetett tárgyról tanács- kozhatik és határozhat. Az ipartestület elnöke (alelnöke) a közgyűlés összehívásáról az ipartestület felügyelő hatóságát, iparhatósági biztosát, az illetékes kereskedelmi és iparkamarát és az ipartestületek országos központját a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével legalább három nappal a közgyűlés megtartása előtt írásban értesíteni köteles. Az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának képviselője az ipartestület közgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vehet. 15. §. Minden ipartestület évenkint legalább egy közgyűlést köteles tartani. Ezt a közgyűlést a naptári év második hónapjának végéig kell megtartani. A tagoknak, illetőleg a 13. §. második bekezdése esetében a kiküldötteknek egynegyede, valamint a ipartestület elöljárósága is, a közgyűlés összehívását a közgyűlés tárgyának közlésével bármikor kívánhatja. Ha az ipartestület elnöke (alelnöke) a szabályszerűen előterjesztett kívánságnak nyolc nap alatt meg nem felelne, az előírt számú ipar- testületi tagnak vagy kiküldöttnek, illetőleg az elöljáróságnak megkeresésére a felügyelő hatóság intézkedik a közgyűlés összehívása iránt. 16. §. Az alakuló közgyűlésen az ipartestület elnökének és alelnöké- nek megválasztásáig, továbbá azokon a közgyűléseken, amelyeket a felügyelő hatóság hívott össze a felügyelő hatóság képviselője, egyébként az ipartestület elnöke (alelnöke) elnököl. A közgyűlés rendszerint nyilvános. A közgyűlés határozatképességének feltételeit, a tárgyalás rendjét* a határozatok hozatalához szükséges szótöbbséget, valamint a választásoknál követendő eljárást, az alapszabályok állapítják meg. Az ipartestületi közgyűlés.
