A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
330 KÜLÖNFÉLÉK. Balogh Bálint női szabó m. Budapest, Zsoltár u. 1. (Saját ház.) Lenkei út 60. szám. 1888-ban Tökön szül., 1904-ben Bicskén szab. fel. Budapesten fejlesztette szaktudását mintsegéd. 1918-ban nyitotta meg női kabátkonfekció műhelyét. Az Ipt. elölj, tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt, hadifogságba esett, ahonnan 3 nap múlva megszökött. Három bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Balázs Mihály női szabó m. Budapest, Rökk Szilárd u. 19. Futásfalván 1889-ben szül., Kézdivásárhelyen 16 éves korában szab. fel. A fővárosban technológiát végzett és jeles mestereknél fejlesztette szaktudását. 1921-ben önállósította magát. Szalonjában 10 alkalmazottal angol szabászatot folytat. 1930-ban vette nőül Kelemen Erzsébetet, aki mint szakképzett női szabó, közösen vezeti férjével a vállalatot. Résztvett a világháborúban, kétszer sebesült. Grósz Mózes sapkakészítő m. Budapest, Király u. 28. II. 49. 1888-ban szül., 1904- ben Budapesten szab. fel. Jeles mestereknél fejlesztette szaktudását. 1915-ben hadbavonult, az összeomlásig teljesített katonai szolgálatot. Bronz vit. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. 1919-ben önállósította magát. Műhelyében 1—2 segédet foglalkoztat. Neje: Knapp Sarolta. Gazdovszky Vilmos asztalos m., Budapest, Apród u. 6. Szül. 1885-ben Bpesten, felszab. 1903-ban Alberti-Irsán. Tanulmányútja során Ausztria, Németország és Magyarország nagyipari centrumaiban töltött éveket mint segéd, később mint üzemvezető. 1925-ben alapította műhelyét. Műbútor, antikbútor, restaurálás és intarziakészítés képezik munkakörét. A keze alól kikerült munkák a jeles mester tudását dicsérik. Résztvett a világháborúban, megsebesült. Neje: Nagy Zsófia. Kolb Elek fényképész, a Fotó Párisi műterem tulajdonosa. Budapest, VI., Andrássy út 39. Mayer János női szabó m. Budapest, Vilmos császár út 16. Necpálon 1889-ben szül., u. ott 1906-ban szab. fel. Szaktudását Miskolcon, Losoncon és Budapesten fejlesztette. Egy évtizedes gyakorlata alatt elsőrendű szalonokban működött. Résztvett a világháborúban, több éremmel díszítetten került haza, 50 százalékos hadirokkant. 1920-ban önállósította magát. Angol és francia divatlapok szerint a legutolsó divatot készíti. Neje: Gyalog Mária. Orlics Márton szabó m. Újpest, Rózsa u. 23. Az ausztriai Mettlingben 1878-ban született, Bródban szabadult fel 1895- ben. Budapesten, Újpesten és Szlavóniában fejlesztette szaktudását mint segéd. 1903-ban alapította szabóságát. Budapesten a Technológián szabászati szaktanfolyamot végzett. Üzletköre a város közép- osztályából került ki, elsőrendű munkát készít. Neje: Bodor Teréz. Sárközy Sándor cipész m. Budapest, Soroksári út 74. 1900-ban született. A szakmát Nagyszalontán tanulta, ott is szabadult fel. Nagyváradon dolgozott mint segéd, majd a fővárosba jött, ahol jeles mesterek mellett fejlesztette szaktudását. Jóhírű műhelyében egy segéddel dolgozik. Rendelésre első osztályú munkát szállít. Javításokat is vállal. Saját háza van. Szilágyi János építési vállalkozó. Budapest, VI., Béke u. 4. 1880-ban Mindszenten szül., Budapesten szab. fel. Szabadulási helyén, Peterek és Wágnemél töltötte segédidejét. Az Ipariskolában szaktanfolyamot végzett. 1930-ban Kerepesi Istvánnal társasviszonyban önállósította magát. Mint osztályvezető működött a káposztásmegyeri vízművek és a lágymányosi dohánygyár építkezéseinél, mint vezető a Halászbástya és a Gellért- hegyoldal rendezésénél, számos köz- és magánépület megépítésénél. 1914-ben hadba vonult, a Russ különítménnyel az orosz, román és szerb fronton harcolt, több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Tóth Julia.
