A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

321 működésének állomásai. 1920ban lett ön­álló. Az orosz fronton harcolt, megsebe­sült. Bronz vit. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Deutsch Ferenc hentes és mészáros m. Hunyady u. 12. Tel.: J. 401—31. 1889-ben felszab., 1920-ban Budapesten volt segéd, majd 1922-ben önállósította magát. Üzle­tében két segédet tart. A világháború­ban az orosz és szerb fronton harcolt, megsebesült, bronz v. é., Kor. ez. érd. kér., K. cs.-k. kitüntetése van. A Buda­keszi József főherceg szanatórium szál­lítója. Ekker Ferenc hentes- és mészáros m. II., Fő u. 77. Mosonban 1905-ben szül., 1922-ben atyjánál szab. fel, majd Mo­sonban, Wienben, Budapesten fejlesztve szakismereteit, 1929-ben lett önálló. A higiénia minden követelményeinek meg­felelően vezeti üzletét, melyben jó árukat tart. Falaky Miklós hentes- és mészáros m. Lajos u. 100. Felpécen 1885-ben szül., Győrött 1902-ben szab. fel. Segédi gya­korlatot Pozsony, Győr, Wien és Buda­pest húsüzemeiben folytatott. 1910-ben alapította székét, ahol egy segédet fog­lalkoztat. Résztvett a világháborúban. Neje: Tóth Róza. Felber János hentes m. Röppentyű u. 19. Pozsonyban 1870-ben szül., Budapes­ten 1888-ban szab. fel. Segédi gyakorla­tot Budapesten folytatott. Székét 1897- ben alapította. 1916-tól vett részt a világ­háborúban. Neje: Karsai Jozefin. Gál György, hentes- és mészáros m. Lágymányosi út 15. 1906-ban Gyöngyösön szül., 1926-ban Budapesten szab. fel. Se­gédi gyakorlatot a fővárosban folytatott. 1932-ben bátyjával, Gál Lajossal közösen nyitott üzletet. Gál Lajos hentes- és mészáros m. Lágymányosi u. 15. Szül. 1900-ban Gyön­gyösön. Az ipart Egerben tanulta, ahol 1920-ban szab. fel. Budapest legnagyobb üzemeiben eltöltött segédévek után 1932- ben társas alapon (fivérével, Gál György- gyel) önálló széket alapított. Gyüre István mészáros- és hentes m. Csanádi u. 3., Lehel téri piac 15. Tel.: 91—9—98. 1883-ban Ácson szül., u. ott 1899-ben szab. fel. Segédi gyakorlatot Győrött és Budapesten folytatott. 1910- ben önállósította magát. 1914—18-ig a Monarchia összes frontjait végigküzdötte, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Mai üzletét 1920-ban alapította. Az Ipt. elölj tagja 7 éve. Neje: Burián Lívia. Juhász Ferenc mészáros- és hentes m. Erzsébet királyné út 98. Leveleken 1888­ban szül., 1913-ban Budapesten szab. fel. Nyírbátorban és Budapesten volt segéd. 1921-ben pedig önállósította magát. Résztvett a világháborúban az orosz fronton, kétszer megsebesült. Bronz v. é., seb. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Kántor Ferenc mészáros- és hentes m. Pacsirtamező u. 22/b. Sárospatakon 1908-ban szül., 1924-ben szab. fel. Tokaj, Esztergom és Budapest mesterei mellett töltötte segédi idejét. 1932-ben létesítette önálló üzletét. Neje: Egyed Lidia. Konrád János mészáros- és hentes m. Pozsonyi út 4/b. Fajszon 1906-ban szül., 1923-ban Veszprémben szab. fel. Vesz- * prémben és Budapesten volt segéd, 1932- ben pedig önálló üzletet nyitott, melyben egy alkalmazottat is tart. Marton József hentes- és mészáros m. Tisza u. 5. Szül. 1884-ben Tapolcán és a fővárosban szab. fel 1901-ben. Segédéveit Budapest nagyobb üzemeiben töltötte. 1911-ben saját erejéből lett önálló. Két alkalmazottal dolgozik. Műhelyében fél HP villanymotor van. 1926-ban mester- vizsgán oklevelet nyert. Az Ipt. elölj, tagja. A világháborúban a 48as gy. ez­redben az orosz, olasz frontokon harcolt. Bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetései van­nak. Neje: Hajnal Paula, az üzletvezetés­ben szintén aktív részt vesz. Luchesi Fekete Ottó hentes- és mé­száros m. Váci u. 33. Wienben 1889-ben szül., mint egy olasz nemesi család sarja, 1907-ben szab. fel. Szeged és Budapest mesterei mellett folytatott segédi gyakor­latot, 1929-ben pedig átvette özv. Südy Gáspámé üzletét, amelyet három alkal­mazottal folytat minden idejét üzletének szentelve. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült, mint 50 szá­zalékos hadirokkant szerelt le. Neje: De- vecseri Mária. Mészáros Mihály hentes- és mészáros m. Kiscelli u. 36. 1884-ben szül. Muzslán, 1904-ben szab. fel a fővárosban. Mint se­géd állandóan Budapest nagyobb üzemei­ben dolgozott. 1909 óta dolgozik mint ön­álló mester. Minden idejét iparának szen­teli. 1914-ben a 26-os gyalogezredbe vo­nult be és az orosz fronton harcolt. Ne­je: Richter Mária. Mojtó Ede hentes- és mészáros m. Csáky u. 15. Tel.: 136—37. Szül. 1887- ben Poroszkán (Trencsén m.) és 17 éves korában szab. fel Trencsénben. Segédi gyakorlatot Budapest nagyobb üzemeiben folytatott. 1910-ben nyitotta meg üzletét, ahol 6 HP-s villanymotorral és 12—16 segéddel dolgozik. 1928-ban mesterokleve­let nyert és 1930-ban az iparfejlesztés te­21

Next

/
Thumbnails
Contents