A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
319 Kiss Nándor gummiárukereskedő és javító. IX., Ráday u. 11. 1887-ben Kunmadarason szül., a szakmát saját üzletében tanulta. 1920 óta önálló. Az összes gum- miárucikket, márkás árut tartja raktáron, a „Defensor” strand- és gummisandál egyedüli készítője. Résztvett a világháborúban. Neje: Kolbe Ella. Kolonics József, Kertész u. 37. Telefon: 315—10. Jászladányban 1879-ben szül., 17 éven át működött Ausztriában, a Semperit gummigyár vezetője volt, de a Magyar Ruggyantagyárban is fejlesztette szaktudását. Üzemét 1919-ben létesítette. A honvédség, és a minisztériumok részére szállít. Üzeme motorikus erővel modernül van berendezve. A Szövetség vál. tagja. A háborúban felállította és berendezte a hadsereg gummijavítóját. Neje: Schütz Borbála. Muráró János, Benczúr u. 3. Telefon: 263—56. Budapesten 1890-ben szül., iskoláit Budapesten végezte, 1914—1916-ig a Magyar Ruggyantagyárban tanulta a szakmát, 1920—1926-ig a „Vulkán” gum- mijavító üzem társtulajdonosa volt, majd 1926-ban megalapította önálló üzemét, amely a szakmában egyike a legnagyobb, motorikus erőre berendezett üzemeknek. 10 alkalmazottat foglalkoztat, 4% HP motorral dolgozik. Szakképzett, személyileg is tekintélyes iparos, aki külföldi tapasztalatait a magyar ipar fejlődésére hasznosítja. Megbízható, jó munkája révén neve általánosan ismert a szakmában. A szövetség egyik megalapítója, az ipartestület ügyvezető elnöke, tanonc- vizsg. biz. elnök. A Főv. T. Kör ügyv. elnöke, a Cégcsapatok Labdarúgó Ligájának bíróvizsgáztatója, számos kultúr- és jótékony egyesület tagja. A szakma érdekeiért önzetlen, tevékeny munkát fejt ki. Résztvett az 1911. évi olasz-török háborúban. Neje: Benyák Mária. Nagy Oszkár, Lehel u. 21/a. Budapesten 1902-ben szül., 1926-ban rendezte villanymotorral, gőzkazánnal és vulkanizáló formákkal modernül felszerelt üzemét. A Szövetség vál. tagja. Atyja a román fronton harcolt. Paór Imre, Fő u. 45. Telefon: 521—51. Budapesten 1895-ben szül., a szakmát a Magyar Ruggyantaárugyárban sajátította el és 1923-ban lett önálló. Modern motorikus erőre berendezett üzeme van, 2 segédet és 2 tanulót foglalkoztat. 1927- ben a kiállításon az elsők között mutatta be a modern munkákat. Az autóbusz- üzem, állami hivatalok részére állandóan dolgozik. Az országos szövetség egyik megalapítója, előljárósági tagja, a hadirokkantak orsz. szöv.-nek vál. tagja, stb. 1915-től az olasz fronton harcolt, súlyosan sebesült 75 százalékos rokkant, az I. és II. oszt. ezüst, kétszer a bronz v. é., seb. é. és K. cs.k.-tel kitüntetve. Neje: Völker Kornélia. Paúszka János, Csáky u. 8. Telefon: 108—27., a „Continental” gummijavító üzem tulajdonosa. 1896-ban Budapesten szül. Budapest, Wien, Németország nagyobb üzemeiben tanulmányozta a szakmát, 1913 óta önálló. Speciális javítója a dróttöréses javításoknak, egyik legnagyobb, motorikus erőre berendezett üzem tulajdonosa. Hét segédet foglalkoztat, 12 HP-vel dolgozik. A szakmában nevét jó, megbízható munkája révén maradandóvá tette. A szövetség alelnöke, a mester- és tanoncvizsg. biz. tagja, az iparos érdekek lelkes harcosa. 1915-től 1918-ig az 5. ár- kász zászlóaljnál orosz és román fronton küzdött. Neje: Odechnál Anna, tevékeny résztvesz az üzem vezetésében. Prohászka Lajos, Váczi ucca 72. Telefon: 890—73. Budapesten 1881-ben szül., Budapesten végezte iskoláit, a szakmát a Magyar Ruggyantaárugyárban és Bécsben a Semperit műveknél tanulmányozta és 1920-ban lett önálló. Modernül berendezett üzemében 4% HP-vel dolgozik, 4 alkalmazottat tart. A szövetség társelnöke, az ipartestület mester- és ta- noncvizsgáztatója, fáradhatatlan, önzetlen munkája révén nevét örökre beírta a szakma történetébe. Egyik megalapítója a szövetségnek, lelkes harcosa a szakma érdekeinek. Neje: Farkas Mária, aki az üzemvezetés adminisztratív munkáját szakértelemmel végzi. György fia tanult autószerelő, jelenleg atyja mellett az üzemben dolgozik. Rochlitz Alajos, gummijavító és műszerész m. Rombach u. 1/B. Tel. hívó: 358—90. 1892-ben Mándokon szül., 1910- ben mint műszerész szab. föl. Középiskoláit Kisvárdán végezte. A gummijaví- tással 1926 óta foglalkozik, Budapest Székesfővárosi üzemeknél mint műsze- rézs, huzamosabb ideig dolgozott, megfordult Miskolc, Eperjes, Kolozsvár, Esztergom, Kisvárda jobb mestereinél. 1911- ben a Debreceni Keresk. és Iparkamara ezüstérem és oklevéllel tüntette ki. Modem üzeme van. Az ipartestület és a szövetség vál. tagja, a Magyar Kerékpáros Szövetség és a Varrógépkereskedők Szöv. vál. tagja. Résztvett a háborúban a 11. honv. gy. ezredben. Neje: Fried Hermina. Rosenfeld Testvérek, Kertész u. 22. Rosenfeld Márton 1904-ben szül., Be