A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

Varsóban, Budapesten és Wienben volt segéd. 1918-ban önállósította magát. Művészi kivitelű munkáit New-Yorkba szállították. Ivilencsegédes műhelyt tart fenn. A tanoncvizsg. biz. az‘ Ékszertőzsde és a Mester Egy. tagja. Magyar, német, orosz és lengyel nyelveken beszél. Neje: Goldstein Janka.

Schlésinger Ödön finomékszerkészítő m. Király u. 3. II. 14. Győrött 1890-ben szül., Wienben 16 éves korában szab. fel. Tanulmányútja során Wien, Páris, Hamburg és Budapest mesterei mellett dolgozott. 1909 óta önálló, 1914—18-ig volt a háborúban, haslövése van. Kor. ezüst érd. kér., bronz vit. é., K. cs.-k. és 7 éves szóig. kér. kitüntetései vannak. Magyarul, németül, franciául, olaszul és a szláv nyelveken beszél. Neje: Ascher Elza.

Schmuckmayer Ignác aranyműves m., Síp u. 12. Tel.: 359—41. Lengyelországban 1890-ben szül., Wienben 1908-ban szab. fel. Segéd Wienben és Budapesten volt. 1914-ben hadbavonult, négy évet töltött az orosz és olasz fronton. 1918- ban önállósította magát. Géperejű műhelye van. 2 segédet és 3 tanulót foglal- Koztat. Antik és modem ékszereket készít, raktára értékes ötvösművészeti alkotásoktól gazdag. Résztvett az 19f31. évi Árumintavásáron. A tanoncvizsg. biz. és a Mester Egy. tagja. Neje: Annus Vera.

Schóber Gyula Ernő óratokkészítő. Vármegyeház u. 3. Budapesten szül. 1897-ben, u. ott 1921-ben szab. fel. Édesapjánál és külföldön fejlesztette szaktudását. A céget atyja 1874-ben alapította, tőle vette át a vezetést 1929-ben. Párisban, Londonban és számos más kiállításon szerzett dicsőséget a magyar iparnak munkáival. 10 kitüntetése és külön kormányzói elismerése van. Az Ékszercsarnok tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Chomot Józsa.

Schörg Frigyes ékszerész, aranyműves, Király u. 161.

Schwarcz Dániel órás és ékszerész. Károly krt 16. Putnokon 1886-ban szül., Miskolcon 1903-ban szab. fel. Budapesten és Miskolcon volt segéd. 1914-ben a háborúba ment, 50 hónapig volt a harctéren, 1918-ban a hadiékítményes díszjelvény és a vaskereszt tulajdonosaként jött haza. 1919-ben önállósította magát. Az Ékszertőzsde tanácstagja és háznagya, a szakképzett órások magán- gazd. egyesületének elnöke, a fiatalkorúak bpesti felügy. hatóságának tagja, az Ipt. elölj, tagja, stb., stb. Neje: Weiss Julia.

Schwarcz Samu aranyműves m. Dob u. 50. Szül. 1881-ben, felszab. 1900-ban, Budapesten. A fővárosban és az ország nagyobb városaiban volt segéd, majd Wienben és Párisban tanulmányozta a szakmát. Önállósítási éve 1924. Minden szakmába vágó munkához ért, gyűrűk készítésében specialista. 1915-ben hadbavonult, olasz hadifogságban volt, kit.: 2 bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Bach Karolin.

Schweitzer Ödön ékszerkészítő. Régiposta u. 17. Tel.: 826—91. Érsekvadker- ten 1898-ban szül., Budapesten 1915-ben szab. fel. 1916—18-ig a világháborúban volt. Hárommotoros műhelyét 1921-ben alapította. Három segéddel ékszereket és kisezüsttárgyakat készít. Egy por- púdertartó szabadalma van. A Csarnok, a Mester Egy. és a tanonc vizsg. biz. tagja. Neje: Brandstetter Dóra.

Steindler Béla aranyműves m. Holló u. 4. Tel. 37—3—48. Szül. 1903-ban, felszab. 1921-ben Budapesten. Segéd Steindler Arnoldnál volt, kinek 1901-ben alapított műhelyét 1928 óta bírja. Aranyáruk nagybani készítésével foglalkozik, főként olyan cikkeket készít, melyeket eddig külföldről hoztak be. Résztvett az 1930. évi milánói világkiállításon, ahol modern magyarstílű ékszereivel megérdemelt sikert aratott. Jelentős exportot bonyolít le. Hat segédje és 2 inasa van. A Nemesfémíparosok Orsz. Szöv. és a Mester Egy. igazgató-tanácsosa, a budapesti nemesfém és drágakőcsamok tanácsosa. Munkatársa a Nemesfémipari Közlöny- és a Magyar Óra- és Ékszeripar című hetilapoknak. Magyarul, németül és franciául beszél. Neje: Weiss Livia.

Steiner Jakab aranyműves m. Király u. 11. Mádon 1883-ban szül., Budapesten 1900-ban szab. fel. Budapesten praktizált, majd Németországban és Francia- országban volt tanulmányúton. 1917 óta űzi önállóan az ipart. Minden szakmai munkát végez. Neje: Steiner Sarolta.

Stern és Lusztig aranyművesek. Kazinczy u. 51. Tel. 43—1—01. S. Samu Királydaróczon 1877-ben szül., Budapesten 1895-ben szab. fel. Budapesten, Wienben, Párisban stb. gyarapította szaktudását. 1924-ben társult Lustig Józseffel. aki 1883-ban Pesterzsébeten szül., 1900-ban Budapesten szab. fel. Külföldi tanulmányútjáról visszatérve, 1907-ben önállósította magát. 1915-ben az orosz •frontra került, 4 évig Szibériában volt hadifogoly.. Fülbevaló és gyűrű specialis-