A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

295 ben az orosz frontra került, megsebe­sült, hadifogságba esett. Kit.: kis ez. v. é. Neje: Braun Hermin. Gerhardt Dávid ékszerész, Király u. 9. Budapesten 1878-ban szül., 1895-ben sza­badult fel Schön Géza ékszerésznél. Né­metországban, Ausztriában és Budapes­ten gyarapította szaktudását. A Tuchten Testvéreknél és Grünwald Lajosnál hosz- szabb ideig dolgozott. Az ország legelső és legjobb ékszermunkásai közé tarto­zott. 1900-ban önállósította magát. Gép­erejű műhelyében a legszebb fehér ék­szerek készülnek. A Mesteregyesület és a Csarnok tagja. Neje: Schwartz Malvin. Gerhardt Manó ezüstműves m., Síp u. 24 és Kazinczy u. 45. Tel.: 34-5-94. 1871- ben Nagyváradon szül., 1889-ben a buda­pesti Cseh Pál cégnél szab fel. Wieni és budapesti műhelyekben praktizált. A Bachruch-cég művez. volt, 1919 óta ön­álló. Ezüst evőeszközök készítése a spe­cialitása. Az udvari evőeszközök az ő ve­zetése alatt készültek. Országos szak- tekintély. 16 HP-s üzemében 30 ember dolgozik. Az ipt. vezetőségi tagja, a ta- nonc és mestervizsg. biz. tagja, a Csar­nok tanácstagja stb. Neje: Spitzer Gi­zella. Fia: Károly a fiók műhelyt vezeti, leánya Ibolyka az adminisztratív teendő­ket intézi. Goldstein S.-né szül. Bienenfeld Teréz, órás és ékszerész, Szondy u. 66. Tolcs- ván 1857-ben szül., Budapesten 1874-ben szab. fel. Cége 1895 óta áll fenn. Grosz Károly aranyműves m., Kazinczy u. 52—54. Szül. 1885-ben, felszab. 1903- ban Budapesten. Budapest, Wien és Ber­lin voltak segédéveinek állomáshelyei. Vállalatát 1920-ban alapította. Kemény­cső karkötőket, szemes és köves karkötő­ket, különleges láncokat, római karkötő­ket, szelencéket és antik tárgyakat ké­szít. ő volt az első, aki Magyarországon kígyókarkötőket készített. Géperejű mű­helye van. A Mesteregyesület vál. tagja, a tanoncvizsg. biz. és az Ékszertőzsde tagja. 1915—18-ig volt a világháborúban, megsebesült, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Grünberg Lázár aranyműves és éksze­rész, Károly krt 9. I. em. 34. 1886-ban Tarnopolban szül., 1904-ben Budapesten szab. fel. Mint tanonc 1903-ban a tanonc- és segéd kiállításokon ezüst okmányt és pénzjutalmat nyert’ művészi munkáival. 1911-ben lett önálló. Minden szakmába vágó munkát vállal, kereskedők részére dolgozik. A tanoncvizsg. biz., a Mester- egy., az Orsz. Szöv. és a Tőzsde tagja. Az orosz fronton harcolt, 2 évig hadi- Az orosz fronton harcolt, 2% évig hadi­fogságban szenvedett. Neje: Steiner Ilona. Grünstein Hermann aranyműves és aranylánckészítő, Király u. 7., III. em. 32. Nyitrán 1889-ben szül., Budapesten 1902-ben szab. fel. Tanulmányútja során Wienben, Berlinben, Bulgáriában és Ame­rikában dolgozott. 1918-ban Budapesten alapította első vállalatát, 1925-ben Szó­fiában lett önálló, majd 1926-ban újból Budapesten nyitott műhelyt. Géperejű üzemében 4 segéddel és 2 tanulóval dol­gozik. Több művészi kivitelű püspöklánc dicséri szaktudását. Az ipt. elölj, tagja, a Mesteregyesület vál. tagja, az Ékszer­tőzsde tagja stb. Részlett a világháború­ban. Neje: Noéh Szerén. László fiát érettségi után a szakmára nevelte. Grünwald Lajos ékszerműhely cég, Ki­rály u. 28. Tel.: Aut. 281-31. A céget néhai G. Lajos 1887-ben alapította. A mesteregyesület megalapításában tevé­keny része volt. Mint igazgatósági tag, Ipt. elölj, tag stb. értékes vezetőségi munkát fejtett ki. 1928-ban hunyt el. Azóta az üzemet fia G. Ottó vezeti, aki 1896-ban szül., érettségit tett, a szak­mát atyjánál tanulta. Résztvett a világ­háborúban, min t. hadnagy szerelt le. Guttman Imre ékszerész, Erzsébet krt. 17. Tel.: 434-37. Salgótarjánban 1896-ban szül., Budapesten 1911-ben szab. fel. Mint tanonc első díjat és díszoklevelet nyert az Iparkamara versenyén. Saját finom platinaékszerkészítő műhelye van. Üzle­tében eladásra kerülnek a legfinomabb óra- és ékszerkülönlegességek. Az összes eddigi kirakatversenyeken első díjjal tüntették ki. 1930-ban díszoklevelet, 1931- ben nag yarany érmet nyert. 1932-ben az Ékszertözsde tanácstagjává válasz­totta. Az Erzsébetvárosi Kör vál. tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja. Résztvett a világháborúban. Hajós Imre ezüstműves m., Rákóczi út 6. Budapesten 1901-ben szül., 20 év múl­va szab. fel a Magyar Művészeti Mű­helyben. Közben gimnáziumi érettségit tett. 1927-ben önállósította magát. Az Árumintavásár elismerő oklevelét nyerte kiállítási munkáival. Rothermere lordnak egy művészi kivitelű szelencét készített Csonkamagyarország képével. A Mester­egyesület és a tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Müller Kornélia. Havas Miklós órás és ékszerész, Teréz krt 25. Tel. 176-13. 1895-ben szül. Heve­sen, 1911-ben szab. fel, Székesfehérvá­rott. Középiskolát és ipari szakiskolát végzett. Segéd Budapesten volt. Üzletét 1915-ben alapította. Röviddel azután had-

Next

/
Thumbnails
Contents