A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
276 fronton volt és 1918-ban olasz fogságba került. Seb. érem és K. cs.-k.-je van. Nagy István cipész m. Fő u. 1900-ban szül. és Monoron Nagy Illésnél szab. fel 1921-ben. 1925-ben önállósította magát és mérték után príma munkát készít. A fővárosban is dolgozik. 1921-ben nőül vette Petries Rozáliát. Egy fia és egy leánya van. Zsarnóczay Lajos asztalos m. Kertek u. 64. Szül. Kecskeméten 1860-ban és Békésgyulán 1876-ban szab. fel. Mint segéd Nagyváradon, a híres Rimanóczi-gyárban 7 éven át dolgozott, majd Szolnokon, Békésgyulán stb. fejlesztve szaktudását, 1887-ben önállósította magát, mint épület- és bútorasztalos és temetkezési vállalkozó. Raktárra is dolgozik. A mendei r. kát. iskola asztalosmunkáit készítette. Neje: Csiszár Rozália Kálmán fia oki. erdész, Lajos fia az orosz fronton tűnt el. FÜLÖPSZÁLLÁS. Beke Lajos kovács m., Árpád u. Fülöp- szálláson 1903-ban szül., u. ott 1921-ben szab. fel. 5 évig Szabadszálláson, Fülöp- szálláson, Csengődön és Szentkirályon dolgozott. 1926-ban önállósította magát. Műhelyében egyedül dolgozik. Édesatyja a világháborúban hősi halált halt. Csó'sz Imre úri és női cipész m., Horthy M. u. 176. 1911-ben Fülöpszálláson szül., 1926-ban szab. fel. Budapesti, kunszent- miklósi és szabadszállási műhelyekben praktizált. 1931-ben létesítette műhelyét, ahol egy tanulóval dolgozik. Neje: Vajda Erzsébet. Kiss Károly sütő m., Piac tér. Szül. 1897-ben, felszab. 1913-ban Fülöpszálláson. Segéd Fülöpszálláson és Budapesten volt. Háború alatt az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. 1931 óta önálló. A Tűzoltó Egy. csővezetője. Neje: Lessi Zsófia. Ő. Kovács László mészáros- és hentes m., Bocskai u. 307. Fiók üzlet: Soltszentimre. Kerekegyházán 1905-ben szül., Izsákon 1923-ban szab. fel. Segéd Kalocsán, Budapesten, Alberti-Irsán, Nyíregyházán Miskolcon, Nagyrédén és Jobbágyiban volt. 1928-ban önállósította magát. A Kézművescéh vál. tagja, egyháztanácsos. Neje: Szeley Rozália. Magyar Péter kovács m., Petőfi u. Fülöpszálláson 1898-ban szül., az asztalos szakmában 1915-ben, a kovács iparban 1921-ben szab. fel.-6 éven keresztül fejlesztette szaktudását mint segéd. 1926- ban önállósította magát. Az Ipt. elölj, tagja. Háború alatt a vasútnál szolgált. Neje: Molnár Julianna. Nagy Gábor épület- és bútorasztalos m., cséplőgéptulajdonos és temetkezési vállalkozó, Arany János u. Szül. Fülöpszálláson 1890-ben, felszab. 1906-ban Izsákon. Segéd Izsákon, Kecskeméten és Szegeden volt. 1911 óta önálló. 2 segéddel dolgozik. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült. Neje: Gáspár Julianna. Szabó Mihály kéményseprő m. TÁPIÓSÜLY. Bakcsi Imre lakatos és bádogos m. Újtelep. Fotosmartonoson szül. (Háromszék m.) 1882-ben és Budapesten a Hazai fémlemezgyárban szab. fel 1909-ben. Több pesti gyárban mint vezető éveken át igen na",r szaktudásra szert téve, 1920-ban lett önálló. Géperőre berendezett üzemet tart fenn. A világháborúban elejétől végig a fronton tűzvonalban teljesített szolgálatot. K. cs.-k.-je van. Molnár Rudolf csizmadia m., Fő u. 7. Kecskeméten 1902-ben szül., Monoron 1923-ban szab. fel. Monoron és Budapesten gyarapította mint segéd szaktudását, mellyel 1928-ban önálló lett előbb Monoron, majd Tápiósülyön. Szorgalmával elismert mesterré küzdötte fel magát. Neje: Szőnyi Erzsébet. Ronczó Lajos szabómester. Fő u. 256. Endrődön 1889-ben szül., 1906-ban szab. fel. 11 évig az ország különböző városaiban képezte magát, majd 1921-ben önálló lett. Az olasz fronton egy ízben súlyosan megsebesült. I. és II. o. ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Schnolicza János rézműves m., Fő u., Fő u. 8. Gödöllőn 1892-ben szül., 1912- ben szab. fel. Évekig a főváros nagyobb vállalatainál fejlesztete szaktudását, 1924-ben saját erejéből lett önálló. Minden idejét iparának szenteli. Az orosz és olasz fronton harcolt, egyszer súlyosan megsebesült.
