A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
246 sekkel foglalkozik. Két-három segédet tag, tanoncvizsgáztató. A szerb, orosz, tart. Szakképzett mester, jó nevet bizto- fronton harcolt, orosz fogságban volt. sított magának az iparban. Elöljárósági Neje: Balli Mária. BUDAFOK. Albitz József cipész m. Árpád u. 13. Diósdon 1895-ben szül., Budafokon 1910- ben szab. fel. Budapest, Wien, Komárom, Esztergom és Újpest voltak segédéveinek állomáshelyei. 1920-ban önállósította magát. Műhelyében két segédet és egy tanulót foglalkoztat. Raktárában elsőrendű kivitelű, magagyártotta cipőket tart. Vulkanizáló üzeme jó hírnévnek örvend. Ipari jelessége 1930-ban aranyéremmel és díszoklevéllel honoráltatott. Jelentős szerepet tölt be az ipari társadalmi életben. Az Ipt. elölj, tagja, a Szakoszt. elnöke, a tanoncvizsg. biz. elnöke, az OKH felügy. biz. tagja, volt városi képviselő test. tag, stb., stb. 21 hónapig küzdött az olasz harctéren, a bronz vit. é és a K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Bancsák Teréz. Baj zik József bognár m., az Első Budafoki Kocsigyártó és Autókarosszéria Üzem tulajdonosa. Anna u. 8. Budaka- lászon 1900-ban szül., Budafokon 17 éves korában szab. fel. Budapest, Üröm és Budafok műhelyeiben praktizált. Vállalata 1870-ben alapíttatott, 1922 óta vezeti önállóan. Villanyerőre berendezett gépüzemében ma egy segéddel dolgozik. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Stein- sich Emma. Balogh Ödön kőmíves iparos. Beniczky F. u. 54. Budapesten 1880-ban szül., u. ott 1901-ben szab. fel. Budapesten, Fiúméban működött mint segéd, később mint vezető. 1914-ben hadbavonult, az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült meg. 1924-ben Budapesten lett önálló, Budafokon 1930 óta folytatja az ipart. Neje: Haász Anna. Becker Mihály úri fodrász m. Zoltán u. 20. Szül. 1882-ben Rezsőházán, felszab. 1898-ban Nagybecskereken. Segédként wieni, szegedi, budapesti és tátrai mestereknél dolgozott. Üzletét 1924-ben alapította. Vendégeit egy segéddel és egy tanulóval szolgálja ki. Fővárosi nívójú munkát végez. Neje: Koch Mária. Beer György kőműves iparos, Komáromi u. 9. Szül. 1870-ben, felszab. 1889- ben Budapesten. Budapesten, Budafokon és Morvaországban gyarapította szaktudását. 10 évig Edelmayer Józsefnél főpallér, 10 évig a Magyar Fémárugyár Rt.-nál kőműves volt. Önállósítási évei 1903 és 1922. Résztvett a világháborúban. Neje: Bleicher Julianna. Bilics Endre gépjavító. Városház tér 10. 1867-ben Ercsiben szül., 1887-ben Budapesten szab. fel. Vándorútja során Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország, Egyptom, Szudán, stb. országokat járta végig. Kairóban hat évig önálló volt. Mai géperejű üzemét 1909-ben alapította, egy segéddel dolgozik. Egy aranyérem, négy ezüstérem és számos oklevél dicséri szaktudását. Több szabadalma van, igen nagytudású iparos, tíz nyelven beszél. Bogár Béla cipész m., Árpád út 51. Ásványon 1889-ben szül., Győrött 1906- ban szab. fel. Győr és Budapest jeles vállalatainál fejlesztette szakismereteit. 1919-ben létesítette műhelyét, ahol egy segéddel dolgozik. Neje: Vucsics Juliánná. Boldizsár Márton bognár m. Ferenc u. 3. Nagyalásonyon 1873-ban szül., Pápán 1901-ben szab. fel. Segéd Budapesten, Győrött, Veszprémben és Debrecenben volt. 1915-ben hadbavonult, az orosz, olasz és román frontokon harcolt, megsebesült. 1919-ben alapította műhelyét. Neje: Garsó Mária. Bóza Béla kovács m. Vöröskereszt u. 1., Petőfi u. 78. Budaörsön 1902-ben szül., tanítómestere atyja volt, aki 1919-ben szab. fel. 12 évig Budaörsön és Budafokon segédkedett. 1931 óta mester. A szakmába vágó összes munkákat végzi. Neje: Éliás Józsa. Czirják Elek úri szabó m. Apponyi u. 23. Szül. 1908-ban, felszab. 1923-ban Budafokon. Szaktudását fővárosi és budafoki mesterek keze alatt tökéletesítette. 1931-ben önállósította magát. Munkái fővárosi nívójúak. Cságola Jenó' oki. kömíves m. Péter Pál u. 16. Gönyün 1898-ban szül., 1915- ben szab. fel. Tatabányán a M. Ált. Kőszénbánya Rt.-nál és más nagyvállalatoknál mint munka- és építésvezető működött. 1922-ben az áll. építészeti hivatalnál, Veszprémben tett mestervizsgát. 1929 óta önálló. Nevéhez fűződik a To- kodi Bányatelep alagút, stb., a Talbot Centrálé különleges alapozásai, a szófiai vízmüvek és áramfejlesztő, stb. szakmába vágó munkálatai. Neje: Gréc3 Anna. Csicsmann Mihály szabó m. Kossuth L. u. 5. Budafokon 1889-ben szül., a fő
