A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

240 fel Blau Jakabnál. Ott dolgozott éveken át, majd pedig atyja üzletében 1930 óta önálló. Tóth Lajos szabó m. Törökszentmikló- son 1872-ben szül., Tiszaföldváron szab. fel. Debrecenben, Törökszentmiklóson, Hajdúhadházán és Püspökladányban folytatott segédi gyakorlat után 1897-ben önállósította magát. Az Ip. Kör volt al- elnöke. A szerb fronton harcolt. József fia apja iparát gyakorolja. Turóczy Sándor cipész m. Tuzséren 1902-ben szül., 3 polg. isk. osztályt elvé­gezve, 1919-ben szab. fel. Debrecenben, Sárospatakon fejlesztette szaktudását. 1926-ban lett önálló. Leventeoktató. Di­csérő oklevelet nyert. KELEN V ÖLGY. Bertalan Lajos szabó m., Nádor u. 79. 1894-ben Zseli községben szül., felszab. 1911-ben. Szaktudását Pozsonyban, Győr­ben, Karcagon és Budapesten fejlesztette. 1921-ben önállósította magát Hédervá- ron, Kelenvölgyön 1928-ban telepedett le. 2—3 segédet foglalkoztat műhelyében, ahol rendelésre dolgozik. Tagja a ta- noncvizsg. bizottságnak. A világháború­ban a román és orosz fronton harcolt, kétszer sebesült. Kitüntetései: kétszer br. v. é., K. cs.k., seb. é. és a német vasker. Neje: Cseh Terézia. Bohoszlavicz Miklós épület és műbútor­asztalos és lakberendező m.. Szilágyi u. 12. Szül. 1887-ben Galiciában, ugyanott szab. 1903-ban. Mint segéd Galiciában és Budapesten dolgozott. Üzemét 1922-ben alapította. Az Ipt. tagja. 1916-ban nősült. Gácsik István fa- és bőrszobrász, Pos­tás u. 14. Ezüstkoszorús mester. Szül. 1877-ben Nagybecskereken, szab. 1897- ben Budapesten. Mint segéd Budapesten, Wienben, Párisban és Németország több városában dolgozott. 1922-ben önállósí­totta magát. Nevezetesebb munkái a Colidge részére készített karszék és Lord Rothermerenek küldött díszalbum kazettá­ban. Azonkívül Magyarország vezető ál- lamférfiainak különböző művésztárgya­kat készített. Budapesten kétszer ezüst koszorút, Budafokon első díjat és okleve­let nyert. Kiss Lajos cipőfelsőrészkészítő és or- thopäd cipészmester, Szilágyi u. 12. Tatatóvárosban szül. 1878-ban, Budapes­ten szab. 1895-ben. Segédéveit Wienben, Grácban, Belgrádban és Budapesten töl­tötte, majd Zimonyban önállósította ma­gát és később Kelenvölgyben telepedett le. Németül, szerbül és tótul beszél. Az olasz frontról mint 25%-os rokkant ke­rült haza. Neje: Bary Julianna. Kun Zsigmond cipész m., Szilágyi u. 34. Tiszaroffon 1902-ben szül., 1920-ban szab. Nagyváradon. Mint segéd Kolozsváron, Temesváron, Wienben és Budapesten fej­lesztette tovább szakismereteit. Szülőhe­lyén önállósította magát 1926-ban és 1931-ben Kelenvölgyön nyitotta meg mű­helyét. 1929-ben nőül vette Harmatovszky Ágnest. Lobi Zsigmond sütő m., Garai u. 1, Szül. Székelydobón 1891-ben, szab. 1908- ban Zsibón. Budapesten töltötte segéd­éveit. Üzemét Szignarovits és Lobi cég alatt 1926-ban alapította. A nyomoreny­hítő akcióban szállításokkal résztvett. A világháborúban az orosz fronton harcolt és ott fogságba került. Neje: Wohauer Éva. néhai Mathiász Gusztáv sütő m„ Kard u. 19. Szászsebesen szül. 1876-ban, u. ott szab. 1892-ben. Mint segéd Nagyváradon és Budapesten dolgozott. Brassóban ön­állósította magát, majd 1912-ben Kelen- völgyre helyezte üzemét, ahol fehér- és steer sütéssel foglalkozott. 1932 május 4-én halt meg, azóta özvegyi jogon fele­sége Reinhard Mária vezeti az üzletet. Mathiász az orosz fronton szerzett beteg­ségéből kifolyólag halt meg. 6 gyermek maradt utána. Mészáros Károly szabó m., Biró u. 6. Szül. 1876-ban Tápiószecsőn, szab. 1893- ban Budapesten. Kolozsváron, Miskolcon, Budapesten és Debrecenben dolgozott fel- szabadulása után. Önálló 1909-ben lett Karcagon és 1920-ban Kelenvölgyben. A világháborút elejétől végig a szerb fron­ton töltötte. Neje: Lőrincz Anna, 2 fia és 2 leánya van. Poliák András sütő m., Völgy u. 25. Szül. 1887-ben Pánik községben, Besz­tercebányán szab. fel 1905-ben, majd mint segéd Budapesten, Miskolcon, Deb­recenben, Trencsénben volt alkalmazva. Győrött önállósította magát, majd Buda­pestre és 1926-ban Kelenvölgyre költö­zött. A fia mint segéd dolgozik nála és egy tanulót is foglalkoztat. Több egye­sületnek vezető tagja. Fűszerüzlete is van, ahol a kiszolgálást családtagjai lát­ják el. A világháborúban az olasz fronton volt. Neje: Kellner Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents