A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
238 Tóth Vilmos cipész m. Jászkarajenőn 1872-ben szül., Jászalsószentgyörgyön 1888-ban szab. fel, ahol a Milleneum évéig mint segéd, 1896 óta mint mester működik. 1912—14-ig az elnöki tisztséget viselte. A világháború alatt az orosz fronton harcolt. 1931-ben az iparosság ismét elnökévé választotta. A tanonc vizsg. biz. elnöke, a közs. képv. test. tagja, stb. stb. Neje: Tóth P. Erzsébet. Töröcsik András hentes és mészáros m. Szül. 1887-ben, felszab. 1912-ben. Szolnokon. Jászberényben és Jászalsószentgyörgyön volt segéd. 1917-ben önállósította magát. Az Ipartestület alel- :nöke. A román, orosz és szerb fronton harcolt, háromszor megsebesült, majd ezredmészáros lett. id. Tugyi Imre férfiszabó m. Szül. 1873-ban, felszab. 1890-ben Jászkarajenőn. Budapesti, nagykőrösi, ceglédi, szegedi, kisújszállási és kunhegyesi mestereknél töltötte segédéveit. 1897-ben önállósította magát. Az Ipt. elölj., pénztárnoka és tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz és az olasz fronton harcolt. Neje: Csík Rachel. ifj. Tugyi Imre .férfiszabó m. 1898-ban szül., 1914-ben szab. fel. Atyjánál és Budapesten segédkedett. 1925-ben lett mester. Az Ipt. elölj, tagja Műhelyében egy segédet foglalk. Neje: Kormos Mária. JÁSZKARAJENŐ. Jászkarajenői ipartestület alakult 1912-ben, első elnöke Tóth Lajos szabómester volt, jegyzője Szirmák Antal. Alapító tagok: Mikes Antal bognármester, Halmai Ferenc kovácsmester. Elnökei: Czakó Kálmán szabómester (1915—21-ig), Töröcsik D. János (1922) és Jaksa István órás 1922 óta. 1920-ban megvette a tagok áldozatkészségéből mai székházát, azt kulturális célokra kibővítve, billiárd- és italmérő helyiséggel látta el. Tagok száma: 140. Elnök: Jaksa István órásmester, al- elnök: Rigó József csizmadiamester, jegyző: Szirmák Antal borbély- és fodrászmester, pénztáros Fisch Mór sütőmester, háznagy: Benke Pál cipészmester. Saját italmérő engedélye, cca 250 kötetből álló könyvtár áll a tagok rendelkezésére. Bertalan Gyó'ző asztalos m. 1898-ban szül. Jászkarajenőn és 1914-ben szab. föl. Nagyobb vállalatoknál és 6 évig Ókécskén dolgozott mint segéd, majd 1932-ben lett saját erejéből önálló. Épület- és bútorasztalosmunkák a legjobb és legszolidabb kivitelben kerülnek ki műhelyéből. Kizárólag iparának él. 1916- tól küzdött a háborúban a 68. közös gy. ezredben, majd a 35. rohamhadosztálynál a francia és az olasz fronton. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Böszörményi József mészáros és hentes m. 1909-ben szül. Jászkarajenőn és 1928-ban szab. föl. Jobb üzemekben fejlesztette szaktudását. 1930-ban lett önálló. A szakma egyik kiváló képviselője, saját készítményű árui vannak. Ipara felvirágoztatásán fáradozik. Nőtlen. Hegedűs Lajos asztalos m. 1903-ban szül. Jászkarajenőn, 1922-ben Balassagyarmaton szab. föl. Balassagyarmat, Gyöngyös, Kisteleken dolgozott segédként, majd 1927-ben lett önálló. Üzeme saját házában van, modem felszerelésű, számos helybeli ház asztalos munkáit végezte szakszerűen. A tanoncvizsg. biz. tagja. Iparostársai érdekeiért önzetlenül harcol. Neje: Szegedi Erzsébet. Jaksa István órás m., ékszerész. 1871ben szül. Törökszentmiklóson és 1888-ban Szolnokon szab. föl. Bpest, Cegléd, Szeged pest, Szeged jobb mestereinél is megfordult és 1895-ben lett önálló. A szakmában elismert, jó nevet biztosított magának megbízható munkái révén. 1922- től az Ipartestület elnöki tisztségét tölti be közmegelégedésre, osztatlan bizalmát bírja az össziparosságnak; az ipari érdekek lelkes, önzetlen harcosa. A világháborúban résztvett István és Béla fiával együtt. Neje: Zana Margit. Mikes István csizmadia és cipész m. 1882-ben szül. Jászkarajenőn, 1900-ban Szolnokon szab. föl. Budapest, Szeged, stb. jobb mestereinél volt segéd és 1910- ben saját erejéből lett önálló. A szakma méltó reprezentánsa, műhelyéből elsőrendű munka kerül ki. Az ipart, elöljárója, tanoncvizsgáztató. 1914-től a szerb és román fronton küzdött. Neje: Vizi Juliánná. Mikes László bognár m. 1904-ben szül., Jászkarajenőn és 1923-ban u. ott szab. föl édesatyja mellett. 1932-ben vette át atyja üzemét, melyben a szakmába vágó minden munkát hozzáértéssel tökéletesen végez. Tagja a polgári dalkörnek. Édesatyja, Antal résztvett a háborúban, a montenegrói fronton megsebesült. J
