A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
224 Vörös Lajos gépész-kovács m., Béla u. 3. Szül. 1885-ben Soponyán, felszab. Polgáriban. Budapesti nagy üzemekben praktizált, majd gróf Zichy, gróf Károlyi stb. uradalmakban működött. A Technológián gépészeti szaktanfolyamot végzett. 1920-ban önállósította magát. Három fia és egy segéd, közreműködésével folytatja iparát, bércsépléssel is foglalkozik. Részt vett a világháborúban. Neje: Hadnagy Katalin. Wiedmann János borbély és fodrász m., Ganz telep. Pozsonyi u. Hajóson 1883- ban szül., Kalocsán szab. fel. Ott és Hajóson volt segéd. 1914-ben nyitotta meg önálló műhelyét. Az orosz fronton harcolt, fogságba esett. Wohauer József sütő m., Kossuth L. u. 12. Zsámbékon 1893-ban szül., Budapesten 1911-ben szab. fel. A legelső budapesti üzemekben és gyárakban volt segéd, később mint vezető. 1925-ben modern, géperejű sütődét alapított. 2 emberrel'dolgozik. Az Ipt. elölj, tagja. Vé- gigküzdötte a világháborút, megsebesült, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Nagy Teréz. Wohauer Kelemen sütő m., Batthyányi u. 30. 1890-ben Zsámbékon szül., Bicskén szab. fel. Jeles fővárosi cégeknél praktizált (Erzsébet kenyérgyár, Közélelmezési raktár, stb.). 1926 óta önálló. 1911- ben vonult be katonai szolgálatra, mint ténylegest érte a világháború kitörése, 1919-ben szerelt le. Neje: Hegedűs Mária részt vesz az üzlet vezetésében. Béla fiát szintén ez iparra nevelte. Zehetmayer József cipész m., Imre u. 16. Vecsésen 1903-ban szül., u. ott 1921- ben szab. fel. Egy évtizeden keresztül gyakorolta a szakmát Budapesten. Műhelyét 1931-ben alapította. Egy segéddel kifogástalan munkát végez. Neje: Rigler Erzsébet. Zsovák Ferenc sütő m.,' Ilona u. 10. 1885-ben Pázmándon szül., 1904-ben szab. fel. Segéd Budapesten volt. 1914-ben hadbavonult, 1919-ben mint őrmester szerelt le. 1925-ben alapított műhelyében egy segéddel dolgozik. Neje: Michelber- ger Katalin. ZSÁMBÉK. Azt Simon asztalos m., Darányi u. (saját ház). Zsámbékon 1898-ban szül., Budapesten 1916-ban szab. fel. Segédidejét a fővárosban töltötte. Műhelyét szülőhelyén 1925-ben alapította meg. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz frontokon harcolt. Neje: Schenek Teréz. Frech Antal cipész m., Uj u. Szül. 1908-ban, felszab. 1926-ban Zsámbékon. 5 éves segédi gyakorlat után 1931-ben önállósította magát. Katonai szolgálatot a Nemz. Hads.-ben teljesített. Neje: Bá- der Róza. Gallina József épület- és díszműbádo- gos m., Darányi u. (saját ház). 1891-ben Zsámbékon szül., u. ott 1908-ban édesatyjánál szab. fel. Segéd Bicskén volt. 1914—18-ig a repülőknél teljesített szolgálatot, kit.: vasker. 1919 óta mester. Iparán kívül gazdálkodással foglalkozik és 10 éve a róm. kath. egyh. sekrestyése. Neje: Izali Julianna. Kaiser Lőrinc gazdasági kovács m., Egyeki u. (saját ház). Zsámbékon 1893- ban szül., 1910-ben szab. fel. Zsámbékon és Budakeszin praktizált. 1920-ban önállósította magát. Az orosz, olasz és román frontokon harcolta végig a háborút, a nagy ez., két kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetések tulajdonosa. Neje: Tisch Teréz. Niebling István gazd. kovács m.. Magyar u. 145 (saját ház). 1882-ben Zsámbékon szül., tanítómestere atyja N. Mátyás volt, aki 1900-ban szab. fel. Zsámbékon és Budakeszin fejlesztette szaktudását. 1909 óta önálló. Az Ipt. volt szám- vizsg. biz. tagja. 1914-ben a szerb frontra került, majd az orosz és olasz frontokon harcolt, egy évig hadifogságban volt. Kit. br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Reichadd Erzsébet. Pfendert Ferenc bognár m., Magyar u. Szül. 1907-ben Zsámbékon, felszab. 1924- ben Piliscsabán. Pesthidegkúti, törökbálinti, biai, budajenői stb. gyakorlóévek után 1929-ben alapította műhelyét. 1930- ban vette nőül Taffemer Katalint. Platz János lábbelikészítő m., Magyar u. Budajenőn 1888-ban szül., Zsámbékon 1906-ban szab. fel. Segéd szab. helyén és Budajenőn volt. 1913 óta mester. Az Ipt. elölj, tagja. 1915-ben hadbavonult, az orosz, olasz és román fronton harcolt, 13 hónapig angol hadifogságban volt. A br. v. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. Salzinger Antal mézeskalácsos m., Darányi u; 112 (saját ház). 1880-ban Szo- moron szül., 1897-ben Budapesten szab. fel. Jeles budapesti és budakeszii mesterek mellett fejlesztette szaktudását. 1904-ben önállósította magát. Köztiszteletben álló egyéniség, aki már 9 éve egy
