A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
178 tos m. 1897-ben Budapesten szül., 1914- ben Apostagon édesatyjánál szab. fel. Budapesten praktizált. A műhelyt atyja alapította 1901-ben, 1922 óta önállóan vezeti. Az Iparoskor v. alelnöke. 1915- ben az orosz frontra került, 31 hónapig hadifogságban volt. A kis ez. v. é. tulajdonosa. Neje: Szemcsik Margit. ADÁCS. Fodor András mészáros- és hentes m. Adácson 1910-ben szül., 1931-ben lett önálló. Ambiciózus, törekve iparos, ki minden idejét üzlete fejlesztésére fordítja. Győry József cipészmester. Adácson 1899-ben szül., 1914-ben szab. fel. Gyöngyösön volt segéd, 1921-ben lett önálló. Neje: Kovács Erzsébet. Hannos Béla gazd. kovácsmester. Adácson 1901-ben szül., Dormándon 1918-ban lett segéd, 1923-ban pedig önállósította magát. Patkoló tanfolyamot végzett Gyöngyösön. Neje: Tóth Margit. Labancz András úri- és női lábbeli készítő m. Adácson 1901-ben szül., 1923ban lett segéd, 1927-ben pedig önálló mester. A tűzoltó egylet tagja. Neje: Varga Julianna. Major István cipészmester. Adácson 1898-ban szül., 1917-ben szab. fel. 1923- ban saját erejéből lett önálló. A világháborúban a román fronton megsebesült, 70%-os rokkant. Neje: Mongyi Verőn. Szabó József mészáros- és hentes m. Főtér. Jászárokszálláson 1893-ban szül., 1913-ban szab. fel. Füzesabonyban és Gyöngyösön volt segéd, 1922-ban önállósította magát. Az orosz fronton fogságba esett. Br. v. é. kitüntetése van. Neje: Bata Franciska. BUDAKALÁSZ. Beinrohr István épület- és díszmű- bádogos és vízvezeték szerelő m. (Szentendre, Budakalász, Turaház). 1900-ban Kolozsvárott szül., 1918-ban Szentendrén szab. fel. Budapesten, Szentendrén, Bukarestben és Nagysomkúton töltötte segédéveit. 1931-ben Szentendrén önállósította magát. 1932-ben Budakalászon is műhelyt nyitott. Neje: Marosán Etel. Klement János sütő m., Fő u. 48. Szentendrén 1893-ban szül. Tanítómestere édesatyja volt, 1907-ben szab. fel. Brassóban, Székesfehérvárott és Szentendrén volt segéd. 1914-ben hadbavonult, az orosz, olasz és albán fronton harcolt, megsebesült, kit.: br. v. é., K. cs.-k. seb. é. 1919 óta mester. Ipt. v. tag. Kurtz János kőműves iparos, Budai u. 3/a. Szül. 1886-ban, felszab. 1905-ben Budakalászon. Segédi gyakorlatot a fővárosban folytatott. 1912 óta folytatja önállóan az ipart. Családi házak, villák, templomok, községi és megyei építkezések fűződnek nevéhez. A tanoncvizsg. biz. tagja, a közs. képv. test. tagja stb. Vé- gigküzdötte a világháborút. Kit.: ez. érd. kér., br. v. é. és K. cs.-k. Nagy Sándor borbély- és fodrász m., Fő u. Vésztőn 1907-ben szül., ott is szabadult fel Kovács Gábor műhelyében 1921-ben. Békéscsabai, békésgyulai és budapesti mestereknél fejlesztette szaktudását. 1931-ben alapított üzletében egy segéddel dolgozik. Vendégeinek fővárosi kiszolgálást nyújt. Oberczauer Károly cipész m., Fő u. 6. Szentendrén 1895-ben szül., Budapesten 1911-ben szab. fel. Jobb fővárosi műhelyekben fejlesztette tudását. 1931-ben önállósította magát. Tanonc korában már oklevelet nyert, ma is elsőrendű munkát produkál. A világháborúba önként jelentkezett. Az orosz és olasz frontokon harcolt, kétszer megsebesült. A kis ez. és a br. v. é., a K. cs.-k. és a seb. é. tulajdonosa. Neje: Schmidt Teréz. Riesz József cukrász. 1900-ban Békásmegyeren szül., 1917-ben Soroksáron szab. fel. Budapesten a legelső cukrászdákban és Szolnokon praktizált. 1925-ben lett önálló, 1926-ban a pomázi kiállításon már díszoklevelt nyert. Neje: Schneider Erzsébet. Szedlák János géplakatos m. Szül. 1890-ben Budakalászon, felszab. Budapesten a Ganz Vili. Rt.-nál 1908-ban. Fővárosi nagyüzemekben töltötte gyakorlóévéit. 1930-ban alapított géperejű gépjavítóüzemében fia segítségével minden szakmába vágó munkát szakértelemmel vállal és teljesít. Saját találmányú körfűrészasztala van. Ipt. v. tag, közs. képv. test. tag, OKH ig. tag, Önk. Tűzoltó Test. parancsnok, stb. Neje: Lang Gizella. Trendl Ferenc kötőiparos. Pomázon 1895-ben szül., Budapesten 1925-ben vizsgázott az iparból. Az évben önállósította magát. Munkaköre a kabát és harisnyakötés. 1915-ben hadbavonult, a szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Schieszl Johanna.