A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
169 ban önállósította magát. Műhelyében most egyedül dolgozik, ez garantálja munkája kifogástalanságát. Hajdú Sándor malomtulajdonos és sütő m. Vésztőn 1867-ben szül. Középiskolát és felső ipariskolát végzett. 1888—1893-ig a malomszakmában működött. A sütőszakmában 1926 óta önálló. Malma 60 HP-s gőzgéppel napi 100 q örlőképes- séggel bír. A gyulai ipt. helyi kirendeltségének 8 éve elnöke, az Olv. Kör elnöke, az Úri Kaszinó ig. tagja, a ref. egyház gondnoka. Neje: Fekete Mária. Hammer György mészáros és hentes m. Eleken 1873-ban szül., u. ott 16 éves korában szab. fel. Budapesten, Aradon, Eszéken és Újvidéken gyarapította szaktudását mint segéd. 1899-ben — egy évtizedes gyakorlat után — önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Szabóka Katalin. Implom Gyula cipész m. 1907-ben Gyulán szül., 1925-ben Medgyesegyházán szab. fel. Segéd Békéscsabán és Medgyesegyházán volt. 1930-ban alapított műhelyében két segéddel dolgozik, elsőrendű munkát készít. István Pál sütő m. Battonyán szül. 1887-ben, Aradon szab. fel 1914-ben. 1915- ben hadbavonult, megrokkant. 1918-ban kolozsvári, karánsebesi és makói segédidő után — önállósította magát. Neje: Nagy Mária. Kollár Miklós kovács m. Szül. 1858-ban Kétegyházán. Ott is tanulta az ipart, 1875-ben szab. fel. Vándorútja során Szegeden, Vásárhelyen és Temesváron dolgozott. 1887-ben alapította műhelyét. Idejét ipara fejlesztésében tölti. Neje: Pola- csek Julianna. László János borbély- és fodrász m. Gyulavárin 1903-ban szül., 17 éves volt amikor Gyomán felszab. Gyomán, Békésen, Dévaványán és Endrődön működött mint segéd. 1927-ben alapította fodrásztermét, ahol egy segéddel elsőrendű kiszolgálásban részesíti vendégeit. A gyulai ipt. helyi csoportjának jegyzője, a Lövészegylet vál. tagja stb. Neje: Cs. Nagy Rozália. Némedy Gábor épület- és bútorasztalos m. 1855-ben Gyulán szül., Kétegyházán édesatyja keze alatt szab. fel. Budapesten és Bécsben fejlesztette szaktudását. 1885- ben. átvette atyja több évtizedes üzemének vezetését. A gr. Almássy uradalom szállítója. Budapest és Bécs számára is dolgozik. A gyulai ipt. helyi csop. v. elnöke, közs. képv. test. tag, presbiter stb. Neje: Dampf Anna. Szabó János épület- és bútoraszatlos m. Szül. 1895-ben Gyorokon, felszab. 1911-ben Alvincen. Alvincen és Nagykamaráson volt segéd. 1920-tól 1926-ig a Máv szolgálatában állott. Műhelyét 1926-ban alapította. 1915-től végigküzdötte a világháborút. Neje: Pataki Erzsébet, esküvőjük 1922-ben volt. POMÁZ. Antal Mihály borbély- és fodrász m., Kossuth L. u. 11. 1900-ban Ujkécskén szül., 1917-ben szab. fel. Budapesti, balassagyarmati, petrozsényi, lupényi, aradi, szolnoki stb. segédévek után 1925-ben Ujkécskén önállósította magát. Műhelyét 1931-ben Pomázra helyezte át. Neje: Rab Mária. Chrenkó István bognár m., Beniczky u. 53. Szül. 1865-ben Nadlan, felszab. 1884- ben Tekesújfalván. Vándorútja során 7 évig gyakorolta a szakmát. 1891-ben alapította műhelyét. Háború alatt az olasz harctéren volt. Churmühl Kálmán műbútorasztalos m., Kossuth L. u. 12. 1864-ben Pomázon szül., ott is tanulta az asztalosságot édesatyjánál, aki 1878-ban szab. fel. Budapesten és Bécsben tökéletesítette tudását. Művészi kivitelű bútorait főként főúri lakásokban találjuk meg. 1926-ban a Falu Szöv. kiállításán arany érmet és oklevelet nyert. Neje: Lukács Borbála. Faltin András úri- és női cipész. Pomázon 1895-ben szül., atyjánál 1919-ben szab. fel. Sopron, Csepreg, Budapest műhelyeiben dolgozott 4 éven keresztül. 1923-ban Budapesten alapított műhelyét 1926-ban Pomázra helyezte át. Kitűnő munkájával 1926-ban a Falu Szöv. kiállításán arany érmet és díszoklevelet nyert. Az orosz és olasz fronton harcolt, háromszor sebesült meg, olasz hadifogságban volt. Kit.: kis ez. és br. v. é., K. cs.-k. Neje: Vigh Margit. id. Giszinger Sándor asztalos m. és te- metk. váll. túl.. Beniczky u. 18. Pomázon 1870-ben szül., Budapesten 18 éves korában szab. fel. Vándorútja során Esztergom, Tata, Győr, Pozsony, Bécs, Budapest és Újpest mestereinél dolgozott. 1897-ben alapította műhelyét, majd temetkezési vállalatot létesített. Famegmunkáló gépeit 6.5 HP vili. motor hajtja. Sándor fia is részt vesz az üzem vezetésében. Az ipt. ügyv. elnöke, az Ip. Kör
