A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
168 Németh János férfi szabó m. (saját ház). Szül. 1880-ban, felszab. 1897-ben Jászkiséren édesatyjánál, néhai N. Jánosnál. Budapesten és Szolnokon fejlesztette szakmai tudását. 1906-ban ala- pítota műhelyét. A világháború alatt a szerb, orosz és román frontokon harcolt. Kit.: K. cs.-k. Neje: Borzák Irén. Petrovics Pál asztalos m. és temetkezési váll. túl. Szül. Jászkiséren 1885-ben, felszab. 1902-ben. Jászapátin, Törökszent- miklóson, Szolnokon, Szentesen, Füzesabonyban és Budapesten töltötte segédéveit. 1907-ben önállósította magát. Épület- és bútorasztalosságot folytat. 1908- ban temetkezési intézetet alapított. 1909 óta mint elölj, tag s mint számvevő szerepelt az ipartestületnél. 1922 óta a jegyzői tisztséget tölti be. Neje: Pál Ágnes. Hat gyermeke van. Pomázi Kálmán férfiszabó m. Fő u. 24. Jászladányban szül. 1898-ban, Budapesten szab. fel 1915-ben. Mint segéd a fővárosban dolgozott és a szabászatot a technológián elvégezve, saját erejéből lett önálló 1922-ben. Műhelyéből megbízható jó munka kerül ki. Késztvett a világháborúban, a román fronton megsebesült. 1923-ban nőül vette Hajdú Máriát. Sárközi Miklós borbély m. Jászkiséren 1904-ben szül., u. ott 1921-ben szab. fel. Segéd Gyöngyösön és Szolnokon volt. 1924-ben önállósította magát, mai üzletét 1931-ben alapította. Neje: Csete Zsófia. Schmidt János asztalos m. 1882-ben Jászkiséren született és Gábor Károly keze alatt szab. fel. Jászkiséri, jászladá- nyi és budapesti segédidő után 1910-ben alapította műhelyét. 1914-ben a szerb harctérre került, majd az olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Utóbbin hadifogságba esett, 1920-ban tért haza. Neje: Szűcs Mária. Solymosi Pál épület- és bútorasztalos m. Szül. 1876-ban, felszab. 1893-ban Jászkiséren. Debrecenben, Budapesten és Jászkarajenőn dolgozott 1901-ig, mikor is önállósította magát. Az ipt. irányításában fontos szerepe van. A román és az olasz fronton harcolt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Rákay Teréz. Súlyán Mihály sütő m. (saját ház). Ipolyszegen 1891-ben szül., Balassagyarmaton 1908-ban szab. fel. Budapesti és szolnoki sütödékben praktizált. Pékségét 1924-ben alapította. Üzeme villanyerőre van berendezve. A világháborút a szerb és az olasz fronton harcolta végig, megsebesült. Kit.: br. v. é. és vaskereszt. Neje Kovács Margit. Szabary Pál órás és ékszerész. Szül. 1905-ben Jászapátin, felszab. 1921-ben Jászladányban. Szaktudását Budapesten, Jászberényben, Jászladányon és Jászapátiban fejlesztette. 1927 óta mester. Raktáron tart márkás órákat, dísztárgyakat. Szolid, pontos és megbízható munkája van. Az ipt. v. alelnöke, az Ip. Ifj. Egy. v. titkára. Neje: Horgász Mária. Szeremi Sándor mechanikus, műszaki kereskedő. Bugyin 1900-ban szül., Budapesten 1915-ben szab. fel. 1917-ben, 1918- ban és 1926-ban szakvizsgákat tett. Tanulmányútja során Budapest, Belgrád, Wien stb. üzemeiben dolgozott. 1922 önálló. Az öngyujtógyártástól az autogén heggesztésig, minden szakmai munkát végez. Raktárában márkás rádiók, műszaki cikkek, varrógépek, kerékpárok, villanyfelszerelési tárgyak stb. vannak. Benzintöltő állomása Van. Géperejű üzemében 2 segédet foglalkoztat. Résztvett a világháborúban. Neje: Lados Mária. Szilágyi György női szabó m. (saját ház). 1892-ben szül., 1908-ban szab. fel Jászkiséren. Segéd Budapesten és Nagyváradon volt. 1911-ben önállósította magát. A helyiség jobb hölgyközönsége részére dolgozik mérték szerint. Az Ipt. v. számvizsgálója. 1914-ben az orosz harctérre került, 1915—18-ig hadifogságban Volt. Neje: Mészáros Erzsébet. Üveges Mihály kép. kőműves m. (saját ház). Jászkiséren 1872-ben szül., 1889- ben szab. fel. Budapesten és Szolnokon dolgozott mint segéd. 1896-ban önállósította magát. 1913-ban Budapesten nyert képesítést. Villák, családi házak és középületek fűződnek nevéhez. Ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. biz. tag, róm. kath. egyh. tanácstag stb. Résztvett a világháborúban. Neje: Szabó Teréz. KÉTEGYHÁZA. Balogh Vendel épület- és bútorasztalos m. Kürtösön 1887-ben szül., Kétegyházán 1904-ben szab. fel. Budapesten és Békéscsabán volt segéd, majd Wien, Berlin és Stuttgart üzemeiben praktizált. 1923-ban műhelyt alapított. Résztvett a világháborúban, hadifogságban volt. Neje: Halász Erzsébet. Dávid György cipész m. (Saját ház). 1895-ben Kevermesen szül., 1911-ben Kétegyházán szab. fel. Öt éven keresztül mint segéd fejlesztette szaktudását. 1916-
