A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

166 Sás Lajos géplakatos m., Vágó u. 1894- ben Jászapátin szül., 1912-ben Jászapá- tin szab. föl. Budapest, Debrecen jobb üzemeiben dolgozott, 1921 óta önálló. Technológiát végzett, szakképzett mes­ter, speciális takaréktűzhely készítő. A Faluszövetség kiállításán aranyérem és oklevéllel lett kitüntetve. 1—2 alkalma­zottat tart. A 29. gy. e.-ben az orosz fron­ton harcolt. Neje: Busái Erzsébet. Simonváros Pál géplakatos m., Hevesi út. 1907-ben Jászapátin szül., 1922-ben szab. föl. Budapest jobb üzemeiben dol­gozott és 1930-ban lett önálló társas vi­szonyban Birkás Ferencel. Speciális autó­javító és takaréktűzhely készítő műhe­lyük van. Technológiát végzett szakkép­zett iparos. Az ipar egyik legkiválóbb reprezentánsa. Szabó János sütőmester, Szentgyörgyi út. 1905-ben szül. Jászberényben, 1927-ben Jászárokszálláson szab föl és 1930-ban lett önálló. Fehér, finom és steer sütéssel foglalkozik, ízletes, tisztán kezelt süte­ménye, modem, tiszta üzeme az elsők között van a környéken. Tagja az iparos dalárdának, a kath. legényegyletnek, egyébként iparának szenteli idejét. Fiatal ambiciós iparos, aki saját erejéből és szorgalmából lett önálló. Neje: Jász Mária, akit 1932-ben vett nőül. Szelényi János csizmadia m., Járvás u. (saját ház). 1881-ben Jászapátin szül., 1897-ben apjánál szab. föl. Mint segéd Budapesten és Jászapátin működött, 1907-ben saját erejéből lett önálló. Mű­helyéből megbízható, jó munka kerül ki. Állandóan 1—2 segéddel dolgozik. Az ipartestület egyik megalapítója, elöljáró- sági tag, háznagy, tanoncvizsgáztató, stb. Az orosz, olasz és francia fronton har­colt. Neje: Borbás Erzsébet. Táll Imre hentes m., Szentgyörgyi út. 1903-ban szül. Nagykátán, 1922-ben Jász­berényben szab. föl. Budapesten és Jász­berényben töltötte segédi idejét, 1927-ben lett önálló. Saját készítményű hentesárui, tisztán kezelt friss húsai közkedveltek és keresettek. Üzlete fővárosi nívóra van berendezve, modem hűtővel van ellátva. Több társadalmi és kultúregylet tagja. Neje: Tasi Teréz. Vágó Miklós férfiszabó m., Beöthy u. 1896-ban Jászapátin szül., 1914-ben Bu­dapesten szab. föl és 1927-ben lett önálló. Segédéveit Szolnok és Budapest jobb üze­meiben töltötte, mérték szerint, rende­lésre dolgozik. A háborúban a román fronton harcolt, a br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Nagy Borbála. Vigh István cukrász, Hevesi út. 1904- ben Kunszentmártonban szül., 1921-ben szab. föl. Kunszemártonban és Csongrá- don dolgozott 8 évig és 1929-ben saját erejéből lett önálló. Szakképzett, intelli­gens mester. Finom friss süteményei is­mertek az egész környéken. Az úri közön­ség üzletét szívesen látogatja. Tagja a tanoncvizsg. biz.-nak. Neje: Stépán Jolán. Vincze József cipészmester, Horváth u. Jászapátin 1872-ben szül., 1889-ben szab. föl. Budapest, Szeged, Jászberény jobb mestereinél dolgozott és 1898-ban lett ön­álló. Az ipartestület egyik megalapítója, jelenleg elnöke, tanoncvizsg. biz. elnök, az ipari érdekek lelkes, fáradhatatlan harcosa. A 29. gy. e.-ben harcolt, 22 hó­napig román fogságban volt. Neje: Bagi Mária. József és Sándor fia a szakmában dolgozik. Zsidró Béla épület- és bútorasztalos m.. Egri út. 1890-ben Jászapátin szül., 1906- ban Szolnokon szab. föl. Szolnokon, Bu­dapesten, Debrecenben, Nagyváradon, Kolozsváron és Aradon dolgozott mint se­géd és 1917-ben lett önálló. Műhelyéből megbízható, ízléses munka kerül ki. Ne­vét jó munkája révén elismertté tette. Tagja a 48-as függetlenségi körnek. A 68. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, többször megsebesült, rokkant- Neje: Pobuda Irma. JÁSZKISÉR. Árvay Károly bádogos m. Budapesten 1889-ben szül., u. ott 1907-ben szab. fel. Fővárosi üzemékben praktizált 1913-ig, mikor is önállósította magát. Épület- és díszműbádogosságot folytat. 1914-ben hadbavonult, orosz hadifogságban volt. Neje: Andrássy Róza. Balogh Pál bognár m. 1904-ben Jász- kiséren szül., 1922-ben Tiszasülyben szab. fel. Segéd Debrecenben, Szegeden, Hód­mezővásárhelyen és Makón volt. Öt éves gyakorlat tapasztalataival gazdagon, mű­helyt alapított 1927-ben. Üzeme géperejű. Barna Péter kovács m. Szül. 1859-ben Jászkiséren, ott is tanulta a szakmát, 1876-ban szab. fel. Vándorútja során Bu­dapest, Miskolc és Debrecen mestereinél fejlesztette szaktudását. Egy évtizedes praxissal bírt, mikor 1886-ban önállósí­totta magát. Neje: Zeke Emilia. Péter fia résztvett a világháborúban. Benedek István cipész m. (saját ház). Jászkiséren 1899-ben szül., u. ott 16 éves korában szab. fel. Fővárosi jeles meste­

Next

/
Thumbnails
Contents