A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

162

néhai Bárdos Joachimnál szab. fel. Budapest és Nagykörös jobb üzemeiben fordult meg mint segéd és 1907-ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik. Az úri közönség kedvelt szabója, kezéből ízléses, szép és megbízható munka kerül ki. Az 1910-ben megalakult ipartestület egyik megalapítója, az ipari érdekek önzetlen harcosa. A testület elöljárója. A 32. tűzérezredben harcolt, mint főtűzér szerelt le. Neje: Csintó Etel.

Berdós Miklós férfiszabó m., Hevesi u. A Göncző és Berdó cég beltagja. 1886-ban szül., 1904-ben szab. föl Jászapátin. Budapest jobb műhelyeiben fejlesztette tudását és 1929 óta társas viszonyban lett önálló. Kizárólag mérték után rendelésre dolgozik. A szerb, orosz, olasz fronton harcolt, kitüntetése a bronz v. é. és K. cs.-k. Neje: Balajti Tekla.

Béres D. István ácsmester, Szikszai u.

1875-ben Jászapátin szül., 1891-ben szab. föl. 1903-ban lett önálló. Számos magán- és középület munkáin vett részt, a szakmában elismert neve van. A testület elöljárója 1925 óta, az ipari érdekek önzetlen képviselője. Neje: Berdó Borbála. Béla fia is apja iparát folytatja.

Birkás Ferenc géplakatos m., Hevesi út. A Birkás és Simonváros cég beltagja.

1906-ban Jászapátin szül., 1923-ban Aradon szab. föl. Budapest jobb üzemeiben fejlesztette szaktudását, majd 1930-ban társas viszonyban lett önálló. A szakmába vágó minden munkát végez, de speciális takaréktűzhely készítő is. Mint ambiciós, fiatal iparos, kizárólag ipara fejlesztésére törekszik.

Borbás János úri- és női cipész m., Hevesi út. 1888-ban szül. Jászapátin, 1904-ben szab. fel, 1913 óta önálló. Bu dapesten, Jászberényben, Törökszentmüt- Tóson, Rákosszentmihályon dolgozott segédévei alatt. Mérték után rendelésre dolgozik, szabászatot tanult, szakképzett mester. Tanonc korában kitüntetést kapott. A dalárda működő tagja. A világháborúban az orosz, olasz és szerb fronton harcolt. Neje: Kis Berdó Julianna.

Császár Ferenc cipészmester, Egri u. 1891-ben szül., 1908-ban Budapesten szab. föl, 1919-ben önállósította magát. Mint segéd Budapesten, Ácson, Monoron, Jászberényben dolgozott. Rendelésre és raktárra dolgozik, 1—2 segédet tart. 1924- ben díszoklevéllel lett kitüntetve. Neje: Csikós Anna.

id. Csik János szíjgyártó m., Hevesi út. 1862-ben Jászapátin szül., 1878-ban szab. föl édesatyjánál. A család már az 1700-as évek óta folytatja a mesterséget

és apáról fiúra öröklődik a szakma iránti szeretet. 1891-ben vette át atyjának üzemét. A környék legidősebb szaktekintélye. a szakma elismert legjobb mestere. Neje: Kerekes Júlia. 1928-ban Szolnokon, 1924-ben Jászapátin arany, 1906-ban Debrecenben ezüst éremmel kitüntetve. Az ipartestület elöljárója. Fia: ifj. Csik János 1890-ben szül., 1906-ban szab. föl. Résztvett a háborúban a 2. huszár ezr.- ben, mint szakaszvezető szerelt le, megsebesült. Nagy ez. v. é., vasker. és K. cs.-k.-tel kitüntetve. Neje: Rusvay Róza.

Csintó István kovács m. 1865-ben Jászapátin szül., 1882-ben Jászberényben szab. fel. Budapest, Jászberény, Gyöngyös, Pásztó jobb üzemeiben, hosszú ideig pedig a MÁV gépgyárban szerezte szaktudását. 1900 óta önálló. Okleveles lóvasaló. 1918 óta elnöke az ipartestületnek, mely tisztségét önzetlenül, hozzáértéssel tölti be. Intelligens, személyileg is tekintélyes iparos, aki örökre beírta nevét az ipartestület történetébe. Közs. képv. test. tag, a r. k. egyház védnöke, a rokkant és nyugdíj egylet alelnöke stb., minden kulturális és szociális intézményben találkozunk nevével. Neje: Ásvány Katalin.

Dancsa László sütőmester, Palotási János u. 1899-ben szül. Jászberényben, 1922- ben szab. föl. Jászapátin, Nagykátán is is volt önálló és 1931-ben újra Jászapátiba került. Fehér, finom és steer sütéssel foglakozik, modern higiénikus üzeme, tisztán kezelt és ízletes süteményei révén jó nevet biztosított magának. 1 segédet, 1 tanulót foglalkoztat, tagja a tanonc- vizsg. bizottságnak. A 29. gy. ezr.-ben harcolt a háborúban, 1 évig olasz fogságban volt. Neje: Majzik Mária.

Deli József cipész m., Egri u. Jászapátin 1895-ben szül., 1910-ben szab. föl. Karánsebesen, Budapesten és Jászkisé- ren dolgozott, majd 1919-ben önálló lett. Mérték utáni rendelésre dolgozik, szép és ízléses munkái vannak, 1 tanulót alkalmaz. Idejét kizárólag iparának szenteli. Neje: Bugyi Borbála.

Fehér Ferenc épület- és bútorasztalos m., Dósa u. (saját ház). 1883-ban szül., 1901-ben szab. föl Jászapátin. Mint segéd Szatmár, Nagykároly, Budapest műhelyeiben fordult meg, ahol szaktudását fejlesztette. 1906 óta önálló. Számos épület fűződik nevéhez, közmunkákon is dolgozott. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült, 1917-től 1919-ig olasz fogságban volt.

Ferencsik József szíjgyártó és nyerges m. 1908-ban Kőrösladányon szül., 1924-