A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

monnai, budapesti és jobbágyi segédévek után 1925-ben alapította székét. Ipt. elölj, tag és közs. képv. test. tag. Az orosz, olasz és francia frontokon küzdötte végig a világháborút, kit.: kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Csernyi Margit.

Fialla József kocsifényező, kárpitos és nyerges m. Lébényszentmiklóson 1866- ban szül., Győrött 1884-ben szab. fel. Vándorútja során Budapesten és Wien- ben dolgozott. 1900-ban lett mester. V. ipt. elölj. tag. 1916-tól az orosz és olasz frontokon harcolt, a vaskereszt tulajdonosa.

Garamy Jenó' borbély- és fodrász m. 1885-ben szül., 1902-ben szab. fel Budapesten. Budapesten, Bécsben, Gyergyán- ligeten, Siklóson és előkelő fürdők fodrásztermeiben eltöltött 10 év után 1911- ben a fővárosban önállósította magát. Műhelyét 1912-ben helyezte át Szirákra, ahol az ipt. számvizsg. biz. tagja. A világháborút a Monarchia összes frontjain küzdötte végig. A br. v. é., K. cs.-k. és a szóig. kér. tulajdonosa. Neje: Kalmár Jolán.

Jarács Mihály g. kovács m., géptulajdonos. Szirákon 1866-ban szül., Apcon 1882-ben szab. fel. Budapesten, Hatvanban, Gyöngyösön és más vidéki városokban fejlesztette szaktudását. 1891-ben önállósította magát. 1898-ban gépészeti szakvizsgát tett. Műhelyében fiával együtt lóvasalást, kocsimunkákat és gazdasági szerszámok javítását végzi. Az ipt. v. alelnöke, a Hangya Szöv. ig. tagja. Neje: Kuris Julia.

Kevizky József kocsikészítő m. 1874- ben Szirákon szül., atyja műhelyében 16 éves korában szab. fel. Hatvani, szécsé- nyi, gyöngyösi, egri, váci és budapesti mestereknél praktizált. 1900-ban alapította műhelyét. A szakmába vágó összes munkákat végzi. 1905 óta hordójelzői tisztséget is visel. Finom kivitelű hintóit nemcsak az ország határain belül, hanem Ausztriában, Német- és Bajorországban is igen kedvelik. 1929 óta az ipt. pénztárosa, de három évtizedes vezetői múltja alatt a testület alelnöke is volt. Részt- vett a világháborúban. Neje: Parditka Mária.

Kovács Pál borbély- és fodrász m. Szül. 1904-ben, felszab. 1920-ban Szirákon. Szaktudását Balassagyarmat és Hatvan fodrásztermeiben tökéletesítette. 1925- ben önállósítota magát. Fiatal kora dacára iparostársai beválasztották az ipt. elöljáróságába.

Lábody János kéményseprő m. Györ- kén 1849-ben szül., Ipolyságon Amletti

Károly mesternél 1867-ben szab. fel. Szabadulási helyén és Szirákon volt segéd. 1885 óta önálló. A jog Mária Terézia idejében adatott. A közs. képv. test. tagja. Köztiszteletben álló egyéniség. Neje: Jaczó Margit.

Murányi János kőműves ip. Szirákon 1879-ben szül., u. ott 1896-ban szab. fel. Tanítómestere édesatyja volt. Budapesten praktizált, majd a selypi cukorgyárnál munkavezető volt. 1916-ban önállósította magát. Ipt. elölj. tag.

Paulay Lajos szabó m. Szül. 1869-ben, felszab. 1886-ban Szirákon atyja műhelyében, ahol még 15 évig dolgozott. 1901- ben alapított műhelyében magyar szabóságot folytat, raktárra dolgozik. Az ipt. jegyzője 1929 óta. A testület adminisztratív irányítását nagy körültekintéssel végzi, A Tkp. felügy. biz. tagja, a közs. képv. test. tagja stb. Résztvett a világháborúban. Neje: Mateisz Ilona.

Szeverényi János épület- és bútorasztalos m. Kislibercsén 1880-ban szül., Losoncon 17 éves korában szab. fel. Losonc, Vác, Dorog, Csehberek stb. mestereinél fejlesztette szaktudását. 1905- ben Málnapatakon alapított műhelyét 1931-ben helyezte át Szirákra. 1914-ben az orosz frontra került, hadifogságba esett. Neje: Pöstényi Gizella.

Szuohár András kőműves ip. 1892-ben szül., 1911-ben szab. fel. Segéd Selypen és Szirákon volt. 1913-ban vonult be katonának, az orosz és román fronton harcolt, kétszer sebesült meg. Kit.: kis ez. és br. v. é. 1920-ban alapította vállalatát. Az ipt. elölj, tagja. Neje: Szabó Julianna.

Sztancsek József asztalos m. Palotáson 1894-ben szül., iskoláit Kisterenyén végezte. Mák mester 1911-ben szab. fel. Szirákon és Budapesten jeles mesterekBacsur Pál

nél gyakorolta a szakmát. 1914-ben Pizernyslbe vezényelték, ahol hadifogságba esett. 42 havi szenvedés után került haza. 1919-ben önállósította magát, alslnöke 1929 óta, v. elölj, tag, közs.