A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

szab. 1922-ben Csongrádon. Csongrád, Szeged és Vásárhely kiváló mestereinél mint segéd működött, 1926-ban megnősült és 1927-ben alapította műhelyét saját erejéből, amelyben ma is nagy szorgalommal ténykedik.

Kiss Ferenc sütő m., Bonyhád, Mező u. 326. Szül. 1905-ben, szab. 1924-ben Budapesten. Kisújszállás, Püspökladány, Bonyhád és Budapest sütődéiben töltötte segédidejét, majd mint üzemvezető működött. 1928-ban önállósította magát. Neje: Nusser Magda.

Stickl Ferenc női szabó m., József- és Gimnázium u. sarok. Somogyszilen szül., 20 éves korában atyjánál szab. fel. Segéd a fővárosban és Szombathelyen volt. Budapesten szabászati szaktanfolyamot végzett. 2—3 segédet és 3—4 tanulót foglalkoztat. Üzletköre 16—17 községre terjed ki. Neje: Nagy Mária, aki szintén szakképzett női szabó.

Kronfeld Izidor épület- és bútorasztalos m., Budapest, VI., Dessewffy u. 38. Telefon: 122-21. 1879-ben szül. Szikszón, az asztalos ipart nagybátyjánál Fried Ignácnál Megyaszón tanulta. Mint fiatal segéd Budapestre jött és iparát továbbképezte, számos nagyobb műhelyben. 1907-ben alapította üzemét. 1909-ben nősült, nőül vette . zcnczer Rózsit Szepsi bői. A Magyar Kézműiparosok Orsz. Szövetségének évek óta vezető tagja. A világháborúban az orosz fronton, majd az olasz harctéren mint gáz altiszt teljesített szolgálatot s több kitüntetést kapott.

Fia László a fővárosi szakrajz 3 éves tanfolyamát, majd a technológiát végezve, mint műasztalos Párisban folytatja tanulmányait. Károly fia a fényező és mázoló szakmát tanulta ki és szintén Párisban folytat gyakorlatot.

Nagy Demeter hentes- és mészáros m., Salgótarján, Füleki u. 3. Szül. 1899-ben Salgótarján, 1916-ban szab. fel édes anyjánál, majd mint üzletvezető szerepelt 1921-ig, azután önállósította magát. A világháborúban a szerb és olasz fronton harcolt. Neje: Herczeg Ilona.

Zanis Dávid, a Zanis és Traspor cég beltagja. Oroszországban szül. 1878-ban, ott szab. fel 1895-ben. Mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását, majd elvégezte a szabászati tanfolyamot, 1912- ben nyitotta meg műhelyét, melyben különösen konfekció árut termel. Szakkép-, zett mester, aki 3—4 segédet foglalkoztat. Neje: Herschkovits Malvin, akivel 1908-ban kötött házasságot. Fiai: Sándor magántisztviselő, György drágakőfoglaló.

Fehérváry Gábor

SZIRÁK.

A sziráki céh 1830-ban alakult, amikor is Juhász János volt a céhmester, Kollár János az atyamester, Fabkó György a bejáró. Kollár István a nótárius. 1840- ben a céh nemesi oklevéllel tüntettetett ki. 1852-ben újabb céh, a molnár céh alakult meg Szirákon s ennek Toldi József volt a céhmestere, Keresik Ferenc a kismestere. Juhász János céhmester alatt Balázs István volt a céhmester, Petrik János az al- céhmester, Kis Benedek a jegyző, Kutalek József a céhbiztos, 1861-ben pedig Hojcsy Miksa lett a céhbiztos. Kaluzsa Mihály vezetése 1872-ig tartott.

1876-ban megalakult a sziráki ipartársulat, melynek elnökévé Kuris Károly, pénztárnokává Fucskó István, jegyzőjévé Paulay János választatott.

10*