A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
134 rendezni. 1886 jan. 3-án a fennálló Iparos Olvasókör szintén kimondta a testülethez való csatlakozást és sikerült is egy táborba tömöríteni az összes ipari alakulatokat. 1885 dec. 15-én megalakult a testületi betegsegélyző pénztár, amely 1891. XIV. te. alapján szűnt meg. A testüet 532 forint vagyonát szintén az ipartestületnek hagyta. Az ipartestüiet életében a vezetők bölcs intézkedése és a tagok áldozatkészsége a legnehezebb időben is megtalálta a kivezető utat, különösen áll ez a világháború alatti időre, midőn a testület jelentékeny része a haza védelmében harcba szállt, az otthon maradt társak mindent elkövettek és a legnagyobb anyagi áldozatok árán is fentar- tották az ipartestületi életet. A világháború a testület tagjai közül sok áldozatot követelt. akiknek nevét az ipartestületben márványtáblán örökítették meg. E hősi halottak: Finta Ignác Gyarmati István K. Nagy László Árvái István Gyarmati Sándor Papp Lajos Ádain Lajos Hadas Sándor Pirek János Berkes István Kovács Kálmán Rácz Lajos Bedő Imre Koós Sándor Seres Imre Csáky Miklós Mihály István Szűcs Péter Ceglédi Mihály Márki Sándor Teket József Fehér Lajos Németh Mihály Tóth Károly Földes Imre Nagy Kálmán Túri Péter Fehér Lajos Nagy Mihály Túri Sándor Fóris Ferenc Nagy Imre Virág Gábor Gráber András G. Nagy Kálmán Végh Károly Az ipartestület 40 éves fennállása alatt minden időben kereste és megtalálta tagjaival az egyetértést, amely a fejlődést biztosította. A mindenkori vezetőség puritán és az össziparosság érdekében kifejtett tevékenysége 4 évtizeden keresztül a biztos fejlődés alapjait vetette meg. Az ipartestület jelenlegi elnöke: Hoffmann András, alelnöke: Csáki Imre, jegyzője: Tóth Kálmán, 1925-ben tartotta a testület 40 éves díszközgyűlését, amely alkalommal Tóth Kálmán jegyző terjesztette elő a testület fentebbiekben kivonatosan közölt történetét. TURKEVE Aczél Imre kovács- és lakatos m. 1900- ban Túrkevén szül., 1918-ban szab. fel. Segédéveit Szolnokon és Budapesten töltötte. 1924-ben Ujszászon lett önálló. Szakképzett mester. Neje: Kókay Verona. Balázs Pál kovács m. Tiszaföldváron 1907-ben szül., 1922-ben Mezőtúron szab. fel. Mezőtúron és Budapesten fejlesztette szaktudását, 1930-ban lett önálló. Üzeme saját házában van, fiatal, ambiciós iparos. Neje: Toldi Teréz. Balogh István férfi szabó m. 1891-ben Túrkevén szül., atyjánál, aki a túrkevei ipartestületnek 20 éven át volt elnöke, 1909-ben szab. fel. Tanuló korában a debreceni iparkam. ezüst é.-mel tüntette ki. Régi szabó családból származik, segédéveit Budapest jobb üzemeiben töltötte. 1921 óta önálló. Minden idejét iparának szenteli. Mérték szerint dolgozik. Neje: Tóth Julianna. Benedek József borbély- és fodrász m. Gyorokon 1894-ben szül., 1909-ben Zám- on szab. fel. Az ország nagyobb városaiban fejlesztve szaktudását, 1922-ben nyitotta meg üzletét. Tanult intelligens iparos. Az 1. lovas tűzérezredben az orosz és román fronton harcolt. Neje: Gyur- csek Mária. id. Bracsok János lábbeli készítő m. Szarvason 1862-ben szül., 1879-ben szab. fel. Cegléd, Miskolc és Budapest jobb műhelyeiben tanult és 44 évvel ezelőtt, 1887-ben lett önálló. A szakma egyik legidősebb reprezentánsa, munkái megbízhatók és közkedveltek. Neje: Kelemen Eszter, kitől 9 gyermeke született. Ezek közül hárman a szakmában dolgoznak. Bedő Sándor asztalos m. és temetk. vállalkozó. 1894-ben szül. Túrkevén, Aradon 1911-ben szab. fel. Arad, Karcag és Budapest voltak segédéveinek jelentősebb állomásai. 1921-ben lett önálló, ügy helyben, mint környéken emelt számos épület dicséri szakavatott munkáját. 1922 óta temetkezési vállalatot tart fenn, vállal egyszerű és díszes temetéseket, raktáron tart temetkezési cikkeket. Elől- járósági tag, a szakoszt. elnöke, az ipari érdekek lelkes harcosa. Az olasz és orosz fronton harcolt, orosz fogságba került. Neje: Czihat Mária. Borók Albert asztalos m. 1894-ben Kisújszálláson szül., Tiszaversényen 1913- ban szab. fel. Budapesten tökéletesítette
