A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
125 szati ismereteit. 1922-ben alapított műhelyében mágnások díszmagyarjait, tábornoki egyenruhákat és angol polgári ruhákat készít egy segéd és tanuló közreműködésével. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, olasz hadifogságban volt. A kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. túl. Neje: Hubera Ilona. Kereskényi József bádogos m. és szik- vízgyáros. Fszemeréden 1881-ben szül., Ipolyságon 1899-ben szab. fel. Ipolyság, Bpest, Korpona és Gyöngyös voltak segédéveinek állomáshelyei, majd a selypi cukorgyárban működött 15 éven keresztül. 1914-ben hadbavonult, az olasz harctéren volt. 1921-ben létesítette vállalatát. Templomok, köz- és magánépületek szakmunkáit végzi. Neje: Here Erzsébet. Kiss István kovács m. 1897-ben Jászteleken szül., 17 éves korában a fővárosban szab. fel. Budapesti, hatvani, lőrinci, jobbágyi stb. működés után 1929-ben lett mester. Mint a technológián, gépésztan- folyamot végzett szakember elsőrendű munkát végez. Végigküzdötte a világháborút, négyszer sebesült meg. Kit.: két br. v. é., kis ez. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Szécsenyi Anna. Kontra János kerékgyártó m. Török- szentmiklóson 1870-ben szül., Abátszaló- kon 1888-ban szab. fel. Szeged, Karcag, Szentes és Dorozsma műhelyeiben dolgozott 1901-ig, mikor is önállósította magát. Munkái közkedveltek. Az orosz és olasz harctereken volt, kétszer megsebesült. Neje: Oroszi Anna. Kotrocz János cipész m. 1891-ben szül.,. 1910-ben Lőrincin szab. fel. Hatvanban, Heréden és Lőrincin gyakorolta szaktudását. Műhelyét 1914-ben alapította. Férfi-, női cipőket és csizmákat készít, valamint javít. 1915-ben volt az esküvője Székely Juliannával. Ladányi Lajos hentes- és mészáros m. Lőrincin 1888-ban szül., Szirákon 1906- ban szab. fel. Szirákon, Ercsiben, Oroszkán. Kispesten és Ipolyságon volt segéd. 1915—18-ig a háborúban volt. 1918-ban visszatért szülőfalujába és szülei segítségével megnyitotta székét. ízletes árui közkedveltek. Schneider Imre sütő m. 1883-ban Csengerbagoson szül., 1900-ban Aradon szab. fel. 8 évig Budapesten, majd Debrecenben volt segéd. 1911-ben Debrecenben, 1920-ban Hatvanban, 1928-ban pedig Lőrincin nyitott sütődét. A hatvani ipt. elölj, tagja, a sütő szakoszt. alelnöke. Az orosz és román fronton harcolt, megsebesült. Neje: Czekó Ilona. Somoskeöy János hentes- és mészáros m. 1906-ban Lőrincin szül., u. ott Korodi mesternél 1929-ben szab. fel. Két évig dolgozott Budapesten és Lőrincin. 1931- ben szülei segítségével önállósította magát. Fiatal mester létére hentesárui igen kedveltek, állandóan friss áruval várja vevőit. Suhajda Sándor cipész m. Kisterenyén 1897-ben szül., Lőrincin 1915-ben szab. fel. Lőrincin, Budapesten és Alsótere- nyén fejlesztette szaktudását. 1916-18-ig a háborúban volt, az olasz fronton megsebesült, hadirokkant. 1918-ban lett mester. Neje: Szlovencsák Erzsébet. Szlobodnik Pál cipőfelsőrészkészítő m. és vegyeskereskedő. Szül. 1893-ban Kutason, felszab. 1910-ben Cserhátszent- ivánon. Salgótarján, Szirák és Budapest voltak segédidejének állomáshelyei. Budapesten szaktanfolyamot végzett, or- topäd speciálista. 1919-ben önállósította magát. Három évig orosz hadifogságban szenvedett. Neje: Krekács Emilia. Szadeczky József cipész m. Hévízen szül. 1880-ban, Hatvanban szab. fel 1896- ban. Budapesti, győri, esztergomi, gyöngyösi, nagykárolyi stb. segédi és szabá- szi működés után első üzletét 1907-ben Felsőgallán alapította, lőrincii műhelye 1924 óta áll fenn. Budapesten szaktan- folyamot végzett. A helybeli baptista, gyülekezet vezetője évek óta. A világháborúban megsebesült, hadirokkant. Neje: Krcsák Róza. Tari Illés asztalos m. és temetkezési váll. 1894-ben Lőrinciben szül., u. ott édesatyjánál 1913-ban szab. fel. Atyja mellett töltötte segédéveit. 1914-ben az orosz harctérre került; megsebesült, hadifogságba esett, majd az olasz fronton harcolt. 1919 óta önálló. Az Olvasókör biz. tagja. Neje: Czank Mária. Bacsa Illés Agó Mihály Ferencsik Emil
