A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
122 álló. Ipt. elölj. tag. Orosz hadifogságban volt. Oklevéllel kitüntetett mester. Neje: Gacser Aloizia. Herczog József úri- és női cipész m., Rózsa u. 73 (saját ház). Budaörsön 1882- ben szül., 18 éves korában szab. fel. Magyaróváron és Budaörsön volt segéd. Felszabadulásakor oklevéllel tüntették ki. 1907-ben alapította műhelyét. Az ipt. elölj, tagja. Neje: Lupmik Zsuzsanna. özv. Höfler Ferencné kéményseprő m., Naphegy u. 107 (saját ház). Néhai férje Steierországban nevelőatyjánál tanulta a szakmát. Szabadulási oklevelét Grácban nyerte. Résztvett a világháborúban. Az ipt. megalapításában jelentős . érdemei vannak. 19.23-ban hunyt el, azóta neje szül. Osztfalk Mária özvegyi jogon folytatja az ipart egy üzletvezető és egy segéd közreműködésével. Hübner Endre mészáros m., Fő u. 201. (saját ház). Szül. 1875-ben Székesfehérvárott, Budaörsre jött tanulni a szakmát, 1894-ben szab. fel. 14 éven keresztül dolgozott mint üzletvezető apósa vállalatában, melynek 1908 óta tulajdonosa. Géperejű üzemét nagy szakértelemmel vezeti. Az ipt. elnöki tisztségében nagy lelkesedéssel és rátermettséggel dolgozik a közért. Yégigküzdötte a világháborút. Jombach Sándor sütő m., Fő u. 351 (saját ház). Budaörsön 1890-ben szül., atyjánál 1907-ben szab. fel. 15 évig dolgozott atyja sütödéjében, mikor 1922-ben átvette az üzem vezetését. A kormányzó díszoklevéllel tüntette ki. Ipt. elölj, és számvizsg. biz. tag, Társ. Egy. Szöv. vál. tag. Két és fél évi frontszolgálat után hadifogságba esett. Neje: Michelberger Katalin. Kortschák Ferenc kárpitos és díszítő m., Fő u. 26. 1899-ben Knittelfelden szül., 1922-ben Budapesten szab. fel. A Ganz vaggongyárban és a Hollander-féle üzemben praktizált. 1927-ben önállósította magát. Az összes szakmába vágó munkákat végzi. ifj. Kostyál István vendéglős, az „Arany szarvas” tulajdonosa, Kamaraerdő. Budapesten 1897-ben szül. Atyja is vendéglős volt, nála tanulta a szakmát, 1919-ben szab. fel. Vendéglőjét atyja alapította, 1926 óta vezeti önállóan. Három szobás, kerthelyiséges üzletének befogadóképessége 300 személy. Mint a budafoki pincemesteri tanfolyamot kitüntető díszoklevéllel végzett vendéglős, üzemét a legnagyobb szakértelemmel vezeti. Az Orsz. Vend. Egy. intéző biz. tagja. Az orosz fronton hadifogságba esett. Neje: Scheer Klotild, kinek személyes vezetése alatt a legkitűnőbb magyar konyha prosperál. Meier Lipót ipt. jegyző, Uj u. 388. Mo- sonszentpéteren 1879-ben szül. Mint pedagógus jelentős eredményeket ért el 1900 óta a tanítói pályán. 1922 óta működik Budaörsön, 1924 óta tölti be az ipt. jegyzői tisztségét. Neje: Pölczer Irma. Oszfolk József mézeskalácsos m., Fő u. 249. 1876-ban Budaörsön szül., 1891- ben Budaörsön szab. fel. Budapesti, keszthelyi, pozsonyi, gráci és kunhegyesi mestereknél fejlesztette szaktudását. 1901 óta önálló Budaörsön. Mézeskalács és viaszgyertya készítéssel foglalkozik. Egy segédje van. V. ipt. elölj. tag. Résztvett a világháborúban. Neje: Hauser Mária. Poschik Károly sütő m., Temető u. 280 (saját ház). Szül. 1885-ben Budapesten, felszab. 1902-ben atyja műhelyében. Budapesten, Pásztón és Kispesten volt segéd. 1909-ben önállósította magát. Mai sütödéjét 1913-ban alapította. Díszoklevéllel kitüntetett mester. V. ipt. elnök, most elölj. tag. A Kér. Munkás Egy. titkára, a Budaörsi Vili. Szöv. felügy. biz. tagja, a Hangya Szöv. ig. tagja, a közs. képv. test. tagja stb. Végigszolgálta a világháborút. Neje: Báder Erzsébet. Reiter Károly sütő m., Fő u. 187. Budapesten 1900-ban szül., 19 éves korában Reiter Józsefnél szab. fel. Kelenföldön és Budapesten praktizált. 1927 óta önálló. Neje: Kreisz Róza. özv. Sándor Ferencné szül. Konrád Mária, mézeskalácsos m., Fő u. 256. Néhai férje a szülői háznál tanulta az ipart, 1914-ben szab. fel. 1915-től vett részt a háborúban. 1920-ban alapított műhelyét 10 évig vezette önállóan. 1930- ban elhunyt, azóta özvegye folytatja az ipart. Schmidt István mészáros- és hentes m., Uj u. 310. Szül. 1903-ban Budaörsön, felszab. 1921-ben Zsámbékon. 6 évig dolgozott tanítómesterénél mint segéd. 1927- ben alapította székét, ugyanaz évben vette nőül Lózay Annát. Szabady Pál úri- és női cipész m., Temető u. 279., Faiskola u. 590. Budaörsön 1907-ben szül., nagybátyjánál 1924-ben szab. fel. 5 évig tanulmányozta a cipészetet elsőrendű fővárosi műhelyben. 1929-ben önállósította magát. A Budaörsi Lyra Dalkör tagja. Neje: Handra Borbála. Tímár Gyula vendéglős és szállótulajdonos. ny. bírósági irodatiszt, Kamaraerdő. 1873-ban Ditrón szül. 30 éve van iparjoga. Mai üzletét 1900-ban alapította.
