A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
96 űzője szintén borbélymester volt. Szaktudását a fővárosban, Bécsben, Pécsett, Mohácson és Szigetváron gyarapítva, 1929-ben lett önálló. Modern, hygienikus termében elsőrendű munkaerőket alkalmaz. A róm. kath. legényegyletnek 8 évig volt tagja. Janurik János férfi szabó m., Kossuth L. u. 26 (saját ház). Szül. 1871-ben, ahol 1887-ben szab. fel. Szülőhelyén, Budapesten, Aradon és Nagyváradon folytatott segédi gyakorlatot, majd 1896-ban saját erejéből önálló lett. Kizárólag az úri közönség részére dolgozik. Állandóan részt vesz az ipt. mozgalmakban, többször volt vál. tagja, alelnöke, most pedig elnöke, aki az ipari érdekeknek mindenkor lelkes szószólója. A szegedi keresk. és iparkamara rendes tagjává választotta. Neje: Darida Zsuzsanna. Janurik Lajos úri- és hölgyfodrász m., Piactér. 1886-ban Szarvason szül., u. itt szab. 1902-ben. Mint segéd Kolozsvártt, Brassóban, Besztercén és Budapesten fejlesztette szaktudását és 1911-ben önállósította magát. Hat munkaasztala van, külön hölgyteremmel. 2 segédet állandóan foglalkoztat. A szakosztály jegyzője és a tanoncvizsg. biz. elnöke. Az orosz, olasz, szerb és román fronton harcolt és kétszer megsebesült. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Po- roszlai Eszter, tanult hölgyfodrász. id. Jedlicska István épület- és bútor- asztalos m. Batthyányi u. 111 (saj. ház). Szarvason 1878-ban szül., 1896-ban szab. fel. 1902-ben nyitotta meg önálló műhelyét. Szobaberendezések és a gazdatársadalom lakóházainak asztalosmunkái teszik nevét maradandóvá. Résztvett az Összes frontok harcaiban a szerb, orosz és olasz harctéren és megsebesült. Neje: Sipkószky Mária. Négy tanulót szabadított, köztük saját fiát J. Istvánt is, aki jelenleg mint szakképzett, tanult asztalosmester résztvesz atyja üzemének vezetésében és atyja nyomdokain haladva nevét jó munkája révén ismertté tette. Neje: Kasnyik Zsuzsanna. Karniedes Sámuel kovácsmester (saját ház). Szarvason 1895-ben szül. u. itt lett segéd 1912-ben, majd 10 évi segédi gyakorlat után önálló 1922-ben. Szakképzett mester, akinek műhelyéből jó és megbízható munka kerül ki. Megyebiz. tag, az ipt. előljárósági tagja és az ipari érdekek támogatója. Az orosz fronton hadifogságba esett, ahol 1915-től 1918-ig szenvedett. 25%-os rokkant. Neje: Pa- licska Rozália. Kántor Soma csizmadia m., Vajda Péter u. (saját ház). 1880-ban Szarvason szül., ahol 1894-ben szab. fel. Németországban, Prágában, Kolozsvárott és több más helyen folytatta segédi gyakorlatát és 1904-ben lett önálló mester. Elsőrendű szakmunkái nevét közismertté tették. 18 évig mint előljárósági tag működött, a szakcsop. elnöke, az ipari érdekek lelkes és önzetlen harcosa. Az olasz fronton harcolt és mint őrmester szerelt le. Kit.: kis ez. és br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Rácz Julia. Kelemen Ferenc tímár m., Arany J. u. 193 (saját ház). Szarvason szül. 1885- ben, u. itt szab. 1902-ben. Ausztriában,. Németországban, Szerbiában, Romániában és Törökországban gyarapítva szakismereteit, 1912-ben lett önálló. Elsőrendű szakképzett mester és önzetlen harcosa az ipari szakmának. Ipt. elölj. tag,, a szakcsop. egyik megalapítója és jegyzője, tanoncvizsg. biz. tagja. A szerb, orosz és olasz fronton küzdött. 1921-ben nőül vette Pribelszky Erzsébetet. Klenk József fogtechnikus, Bem u. 237. 1908-ban Mezőberényben szül., Budapesten tanulta a fogtechnikát és 1931-ben alapította fogtechnikai laboratóriumát,, amelyben helyi és vidéki fogorvosok részére készít az igényeket mindenben kielégítő szakszerű fogtechnikai munkákat. A Turul sportegyesületnek aktív tagja. Kóczy Mihály férfi szabó m., Ujtemp- lomköz (saját ház). Szarvason 1876-ban szül., u. itt szab. fel 1891-ben. Budapest, Kecskemét, Kiskunhalas és Szeged nagyobb műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1900 óta önálló. Magyar és német szabósággal foglalkozik, mérték szerint és konfekció munkát végez. Elsőrendű szakember, akinek neve általánosan ismert. Az orosz fronton küzdve fogságba esett, ahol 7 évig sínylődött. Neje: Janik Erzsébet. Kohut Mihály papucsos m. (saját ház). Szarvason 1889-ben szül., 1904-ben szab. fel. Nagyváradon 5 esztendeig, Budapesten és az ország több helyén hosszabb, rövidebb ideig segédeskedett. 1913-ban önállósította magát. A szakoszt. és tanoncvizsg. biz. vezetője. Az orosz fronton egyszer megsebesült és az olasz harctéren is megsebesülve 25%-os rokkant lett. Neje: Klenovics Eszter. Komár Mihály lábbeli készítő m. 1894- ben szül. Szarvason, u. itt szab. fel 1911- ben. Kecskemét, Arad, Nagykőrös és Budapest voltak segédi működésének állomásai. 1922-ben alapította műhelyét, amelyben mérték szerinti rendelésre készít cipőket és csizmákat. Szakiskolát végzett és a cipőfelsőrészt is saját maga készíti. Az orosz fronton küzdött.
