A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
76 orosz fronton harcolt. Bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Neje: Borbély Margit, 2 gyermekük van. Gyulai Károly hentes- és mészáros m. 1887-ben szül. Tépén, 1908-ban szab. fel Hajdúböszörményben. Mint segéd Debrecenben, Derecskén fejlesztette szaktudá- cenben, Derecskén, Nagyváradon és Berettyóújfalun fejlesztette szaktudását és 1912-ben nyitotta meg önálló üzletét. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton megsebesült. Számos esetben tüntette ki magát. Neje: Zsákay Julianna. Margit gyermekük van. Pályi Menyhért kovácsmester. Szabó Endre borbély- és cipész m. 1885- ben Nagykárolyban szül., u. ott 1906-ban azab. fel a fodrász iparban. A cipész szakmát a háborúban sajátította el. Részt ▼ett a világháborúban, orosz fogságban volt 46 hónapon keresztül. Elölj. tag. Neje: Pál Ilona. Géza, Béla és Ilona gyermekük van. Szabó László csizmadia m. 1890-ben Tépén szül., 1908-ban Debrecenben szab. fel. Segédi idejét Nagyváradon, Kolozsváron, Debrecenben töltötte és 1915-ben Debrecenben, majd 1923-ban Tépén lett önálló. Tanuló korában bronz éremmel lett kitüntetve. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton megsebesült. A kis ez. v. é. tulajdonosa. Neje: Szabó Eszter. 3 gyermekük van. Vicsai Imre cipész m. 1884-ben Bös- házán szül., 1902-ben szab. fel. Ákoson. Mint segéd Debrecenben, Nagykárolyban, Orosházán, Kolozsváron stb. gyarapította szakismereteit és 1907-ben Tépén lett önálló. Elölj. tag. Résztvett a világháborúban az orosz fronton, háromszor megsebesült. Neje: Horváth Margit. Sándor fia a szakmában dolgozik. KONYÁK. Budai Imre kép. kőműves m. Konyáron 1878-ban szül., u. ott 1904-ben szab. fel. Kép. nyert 1914-ben Debrecenben és 1912- ben lett önálló mester. Hosszú idők óta elölj. tag. Az Olvasókör jegyzője és az ipt. községi megbízottja, ref. presbiter, a húsfogyasztási társasszék igazgatója, a tejszövetkezeti központ szervezője. Betonpala, betonkémény gyára van. Résztvett a világháborúban 38 hónapon keresztül az összes frontokon, megsebesült. Kétszer kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é.-e van. Neje: Nagy Eszter. Imre fia kántortanító, Jenő fia felsőipariskolai hallgató. Horváth Sándor borbély m. 1887-ben Konyáron szül. Szakmáját orosz fogságban sajátította el, ahol már mint önálló mester is működött. 1922-ben Konyáron nyitott üzletet a hygienia minden követelményeinek megfelelve. 1929 óta az ipt. megbízottja. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton fogságba esett. Neje: Kemecsey Piroska Kiss Gyula szabó m. 1898-ban Konyáron szül., 1916-ban Derecskén szab. fel. A szabászati tanfolyamot elvégezvén, 1921-ben lett önálló. A község és környékének egyik legnagyobb szabó műhelye, melynek munkái elismertek. Résztvett a világháborúban a 3. honvéd gy. e.-nél. Neje: Sándor Róza. Robicsek Bernát hentes- és mészáros m. 1911-ben Konyáron szül., szakmáját atyja R. Ignác jóhírnevű mészárostól tanulta. Négy középisk. osztályt végzett. 1927-ben Vámospércsen szab. fel. Szakvizsgát Debrecenben tett 1927-ben és 1930-ban lett önálló mester. Mindenkor friss és jó áruk kerülnek ki 40 éve fennálló üzletéből. . Szabó László cipész m. 1894-ben Szeghalmon szül., 1913-ban Törökszentmikló- son szab. fel. Budapesten, Berlinben, Wienben dolgozott mint segéd, Wienben a szabászatot is megtanulta és 1929-ben Derecskén, majd 1930-ban Konyáron lett önálló. Résztvett a világháborúban az
