A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
64 Öze István Rácz Ferenc BIHARNAGYBAJOM Rácz Ferenc A Sárréti járás ipartestülete alakult 1924-ben. Első elnöke Sárkány János volt. Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda, Dancsháza, Nagyrábéj, Sáp, Sárrét- udvari és Szerep községek tartoznak hatáskörébe. Tagjainak száma 340. Mai elnöke: Szerze György kéményseprő mester, alelnöke: Hagyó Kovács Béla, jegyző: Sárkány János, pénztámok: Mile Lajos, főszámvevő: Karajos László, számvizsgálók: Bagossy Márton és ifj. Tarr István. Elöljárók: Soltész Ambrus, Nemes Áron, Nemes Antal, Bőr Miklós, Nagy János, Balázs András, Bagdány Gyula, Gyaraki Márton, Gál József és Slifka Mihály. Bagdány Gyula mészáros és hentes m. 1895-ben Bihamagybajomban szül., 1913- ban szab. fel Nagyváradon. - Mint segéd Debrecen, Törökszentmiklós, Sarkad és Bihamagybajom községben dolgozott, majd 1924-ben önálló lett. Szakképzett iparos, elsőrendű friss húsárúi vannak. Az ipartestület elöljárója, tanoncvizsg. biz. tag, lelkes harcosa az iparos érdekeknek. A román és szerb fronton harcolt. Neje: Bagdi Aranka. Bagossy Márton kovácsmester. 1881-ben Sápon szül., 1898-ban szab. fel. Nagyvárad, Miskolc, Debrecen, Tátralomnic és Bihamagybajomban töltötte segédéveit, majd 1913-ban lett önálló mester. A csillagtanyai uradalomnak 5 évig volt kovács, műhelyéből elsőrendű munka kerül ki, 2 fiát szabadította fel, a kovács iparban dolgoznak. Az ipt. egyik alapító tagja, jelenleg számvizsgálója, a ref. egyház presbitere. A 37. gy. ezredben részt- vett a háborúban. Bőr Miklós borbély- és fodrászmester. 1883-ban Bihamagybajomban szül., 1900- ban Nagyváradon szab. fel. A család ősei is a szakmában működtek, apáról fiúra szállt a mesterség. 1901-ben lett önálló. Alapító tagja az ipartestületnek, jelenleg elölj. tag. A szerb és olasz fronton harcolt, a kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Miklós fia szintén borbély. Gál József kőműves és ácsmester. 1880- ban szül. Bihamagybajomban, 1898-ban szab. fel. Mezőberényben. 1903 óta önálló mester. Az ipt. elöljárója, résztvett a világháborúban. Neje: Gál Julianna. Gyaraki Márton csizmadia m. 1881- ben Kőröstarcsán szül., 1897-ben szab. fel. Orosházán, Békéscsabán, Kőröstarcsán dolgozott, 1907-ben lett önálló. Mérték szerint rendelésre és raktárra dolgozik. Az ipt. egyik megalapítója, elölj, és tanoncvizsg. biz. tag. A világháborúban mint szakaszvezető kétszer sebesült. 1915- ben orosz fogságba került. Neje: Szécsi Eszter. Hegyesy Béla cipészmester. 1905-ben Füzesgyarmaton szül., 1922-ben szab. fel. Mint segéd Budapesten is dolgozott és 1927-ben saját erejéből és szorgalmából lett önálló. Minden idejét ipara fejlesztésére szenteli, kezéből elsőrendű munka kerül ki. Karajos László fényképész. Bihartordai születésű, 1919-ben Kispesten szab. fel. A szakma minden ágát szakszerűen űzi, Ízléses, kiváló munkái vannak. Az ipt. megalapításában fő része van és 6 évig mint jegyző annak ügyeit mintaszerűen vezette. Jelenleg főszámvevője a testületnek, a legeltetési társulat, az iparosok és kereskedők körének jegyzője. Résztvett a világháborúban. Kasza Kálmán szabómester. 1886-ban született Bihamagybajomban, 1904-ben szabadult fel. Hajdúszoboszló, Püspökladány és Bihar vármegye jobb mestereinél fordult meg és 1926-ban lett önálló. Kizárólag mérték szerint dolgozik. Keze alól Ízléses, jó munka kerül ki. Az orosz és olasz fronton harcolt, 50%-os rokkant. Hagyó Kovács Béla géplakatos, cséplőgéptulajdonos. 1888-ban Komódiban szül., 1904-ben szab. fel. Békésgyulán, Budapesten, Fiúméban, Zágrábban fordult meg, ahol szaktudását fejlesztette, majd
