A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
62 ez., 2 kis ez., br. v. é., német vasker., K. cs.-k. és kétsávos seb. é.-t érdemelte ki. Gáli Imre borbély m. Öcsödön 1913-ban szül., 15 éves korában szab. fel. Hódmezővásárhely és Gádoros jobb mesterei mellett gyakorolta a szakmát mint segéd. 1931-ben lett önálló mester. A dalárda és a műkedvelő gárda tagja. Hugyik János asztalos m. és temetk. váll. Békéscsabán 1884-ben szül., u. ott 1901-ben szab. fel. Segéd Békéscsabán, Egerben és Rozsnyón volt. Műhelyét 1910-ben alapította, temetkezési vállalatát pedig 1926-ban létesítette. Az ipt. elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz fronton hadifogságba esett, ahol 39 hónapig szenvedett. Neje: Sztankó Julianna. Jordán György szabó m. Szül. 1874- ben, szab. 1891-ben Öcsödön. Debreceni, nagyváradi, szegedi, szolnoki, törökszentmiklósi és budapesti mesterek keze alatt segédeskedett. 1898-ban önállósította magát. Arany oklevele van. Ipt. elölj, tag és könyvtáros. Az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Komlós Krisztina. Kardos Lőrinc kép. kőművesmester. Öcsödön 1887-ben született, ugyanott 1904-ben szabadult fel. Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Tatatóvároson vett részt nagyobb arányú építkezéseknél mint segéd. 1921-ben önállósította magát. Számos köz- és magánépület felépítése fűződik nevéhez. Az ipt. elölj, tagja ,a tanoncvizsg. biz. tagja, közs. képv. test. tag stb. A szerb, orosz, olasz és román frontokon harcolt, megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Nagy Karolin. Kavacsik és Brachna épület díszmű bádogos és vízvezeték szerelési váll. K. István Tótkomlóson 1907-ben szül., 1923- ban szab. fel. Segéd Szarvason, Budapesten és Sárváron volt. 1931-ben közösen alapította vállalatát B. Andrással, aki 1903-ban Szarvason szül. Szarvas, Tótkomlós, Budapest, Győr, Nagykanizsa, Szombathely és Sopron voltak segédidejének állomáshelyei. Kerekes András hentes- és mészáros m. Öcsödön 1895-ben szül., Vácon 1912-ben szab. fel. 1915-től az orosz és olasz frontokon harcolt, kit.: kis ez. és br. v. é. 1920-ban alapította székét. Ipt. elölj. tag. Neje: Szatmáry Margit. Klein Jenő szabó m. 1870-ben Kőteleken szül., 16 éves korában Öcsödön szab. fel. A fővárosban és az ország nagyobb városaiban gyakorolta a szakmát. 1899- ben visszatért szabadulási helyére és önállósította magát. Műhelyében egy-két segéd dolgozik. 1916 óta az ipt. jegyzője s mint ilyen gondos művelője az iparps érdekeknek. Neje: Rusz Regina. Méri Sándor kovács m. Öcsödön 1894- ben szül., 1909-ben édesatyjánál szab. fel. Segéd Szentes.en, Szegeden, Kecskeméten, Budapesten, Nagykőrösön, Cegléden és Debrecenben volt. Lóvasalási tanfolyamot végzett. 42 hónapig küzdött a harctéren, kit.: br. v. é., K. cs.-k., szóig. kér. és vasker. 1919-ben létesítette műhelyét. Ipt. elölj. tag. Neje: Józsa Julianna. Nagy Antal géplakatos m. 1878-ban Öcsödön szül., 1895-ben Szarvason szab. fel. Debreceni, aradi, nagyváradi, ceglédi, nagykőrösi és kecskeméti műhelyekben fejlesztette szaktudását. 1911 óta űzi önállóan iparát. Az épület- és géplakatos- ság mellett saját garnitúrájával bércsép- léseket végez. 1910 óta visz vezető szerepet a testületben. 1920 óta az elnöki tisztség felelősségteljes állását tölti be. Közs. képv., presbiter, Gazd. és Hitelszöv. felügy. biz. elnök, Fogy. Szöv. ig. tag, Önk. Tűzoltó Egyesület alparancsnok stb. Vé- gigküzdötte a világháborút. Ifj. Nagy Károly kovács m. 1888-ban szül. Öcsödön, 1905-ben szab. fel. Szentesen, Kecskeméten és Öcsödön volt segéd. 1920-ban önállósította magát. A tanoncvizsg. biz. tagja, ipt. elölj. tag. A világháborút az olasz és orosz frontokon küzdötte végig. Kit.: br v. é. és K. cs.-k. Neje: Galló Krisztina. Öze Sándor kovács m. Szül. 1874-ben Öcsödön, szab. 1890-ben Szarvason. Egy ideig uradalmi kovács volt, majd a fővárosban praktizált és Aradon a repülőgép gyárban dolgozott. 1898 óta önálló mester. Több dicsérő oklevél és ezüst érem tulajdonosa. 12 éve ipt. elölj, tag, a szakoszt. alelnöke. Résztvett a világháborúban. István fiát a szakmára nevelte. Rabb Sándor bognár m. Öcsödön 1896- ban szül., u. ott 1912-ben szab. fel. Öcsöd, Nyíregyháza és Mezőtúr mestereinél gyakorolta szakmáját. 1919-ben alapított műhelyében a szakmába vágó összes munkákkal és gazdasági szakmába tartozó szerszámok készítésével foglalkozik. A számvizsg. biz. tagja. Az olasz és orosz fronton harcolt, a nagy ez. v. é. tulajdonosa. Rácz Ferenc hentes- és mészáros m. 1907-ben szül., 1925-ben szab. fel. Dobozon és Öcsödön fejlesztette szaktudását. 5 éves gyakorlat után 1930-ban önállósította magát. Egy segédet foglalkoztat. Roskó Károly kötélgyártó m. Öcsödön
