A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
€0 Simon Péter cipész m. 1894-ben Taszá- ron szül., 1911-ben Kaposváron szab. Kaposváron, Budapesten és Újpesten praktizált, az Egyesült Cipőgyárban 3 évig üzemvezető volt. 1920 óta önálló. 1914— 18-ig volt a háborúban, kétszer sebesült, kit.: nagy ez., kis ez., br. V. é. és K. cs.-k. Neje: Pankovszky Anna. Szigethy Zsigmond kőművesmester. 1906 óta festőművész és képrestaurator. Szül. 1879-ben Nagyszécsényben. Páris- ban, Wienben járt tanulmányúton. Nevezetesebb művei az Orleanszi szűz máglyahalála, az Elkárhozott lelkek, amelyek világhírűek, továbbá Horthy Miklós lóháton (az országos gyüjteménytár tulajdona), Golgota, Madonna, Emese álma, Görög jósnő, Cigány jósnő, Oltárkép, Tavasz, Levente, Önarckép, Főúri kastély, Jeges medvék stb. Műtermében portré, genre- és tájképeket készít. Szilágyi István borbély- és fodrász m. Nagykárolyban 1903-ban szül., Budapesten 1917-ben szab. fel. Egy évtizeden keresztül gyakorolta a szakmát mint segéd Budapest és Pesterzsébet mestereinél. Fodrásztermét 1927-ben alapította. A dalárda tagja. Neje: Csiszár Ilona. Szöllősy György kép. kőműves m., Baross u. 4. Szül. 1881-ben Baján, 1898-ban Budapesten szab. Erdélyben és Budapesten praktizált. Budapesten 1914-ben önállósította magát, vállalatát 1925-ben helyezte át Veresegyházára. Templomok, köz- és magánépületek egész sora fűződik nevéhez. Az Iparos és Kereskedők Körének elnöke, a község épít. biz. szakértője. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. Neje: Szász Ágnes. Balogh Ferenc Boczkó Dániel Tar Sándor ácsiparos. Kispeleskén 1888- ban szül., 20 év múlva Szatmárnémetiben szab. fel. Közel két évtizeden keresztül működött mint ács, pallér és építésvezető Budapesten és Szatmár- németin. Szaktanfolyamot végzett. 1927- ben önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Neje: Rakács Borbála. Taubner Antal borbély- és fodrász m. (saját ház). 1873-ban Zomboron szül., 1889- ben szab. fel. Budapesten és Wienben praktizált, szaktanfolyamot végzett, (díszoklevél) a női fodrászatban évekig tanított. 1896-ban a milleniumi kiállításon II. díjat nyert, majd 1908-ban és 1925-ben érte kitüntetés. 1897 óta önálló. Az Iparoskor vál. tagja. Neje: Lukács Julianna. Tóth Ferenc szabó m. (saját ház). 1898-ban Veresegyházán szül., 1914-ben Budapesten szab. fel. 1916—18-ig a háborúban, 1919—21-ig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Leszerelése után 6 évig mint segéd dolgozott Veresegyházán. 1927-ben alapította műhelyét. Az Iparoskor vál. tagja. Neje: Horváth Mária. Udvardy Lajos kovács m. (saját ház). 1888-ban szül. Györgyszentivánon, 1904- ben szab. Örkénypusztán. Jó mestereknél Nagybaróton, Győrszentivánon, Örkénypusztán és Veresegyházán segédes- kedett. 1911-ben alapított műhelyében minden e szakmába vágó munkát végez. Vácon 1914-ben patkoló tanfolyamot végzett. Az Iparoskor, Faluszövetség, Kath. Népszövetség, a Credo egyesület, a dalárda tagja. Végigszolgálat a világháborút. Neje: Kovács Ágnes. Bódis Sándor Böhmer János Brétner Károly Dreer László Dobozy Árpád Ferenczy Imre
