A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
49 bet, aki segítő társa az üzem vezetésében. Orbán Sándor hentes- és mészáros m. 1901-ben Orosházán szül., 1918-ban u. ott szab. fel. Orosházai és szegedi székekben praktizált. 1927 óta önálló mester. A Nemzeti Hadseregben teljesített katonai szolgálatot. Neje: Oravetz Rozália. Oskó Sándor papucskészítő m., Petőfi u. 25 (saját ház). Orosházán 1867-ben szül., 1884-ben szab. fel atyjánál, 0. Andrásnál. A család ősei is papucskészítők voltak. Mint segéd Temesváron és Hódmezővásárhelyen dolgozott, 1891 óta folytatja az ipart. Piacra és kereskedők részére készít elsőrendű munkát. 1899- ben Orosházán II. díjat és oklevelet nyert. Résztvett a világháborúban. Neje: Tóth Vilma. Fiuk Sándor szintén papucskészítő. Oskovits Ferenc kalaposmester, Táncsics Mihály u. 1890-ben' Orosházán szül, 1909-ben Szegeden szab. fel. Budapest, Grác, Zsombolya, Temesvár nagyobb üzemeiben dolgozott s ott kiváló szaktudásra tett szert. 1912-ben Hódmezővásárhelyen kalapgyárat alapított, üzeme az egész országban közismert volt. Az Oskovits családban több mint 100 éve apáról fiúra szállt a kalapos mesterség, üzeme motorikus és gőzerőre volt berendezve. Több kitüntetésben volt része. Az orosz, olasz és román fronton harcolva megsebesült. Neje: Rakonczay Erzsébet, aki a Hódmezővásárhelyi Jótékony Nőegylet elnöke volt. Papp László cipész m. Orosházán 1901- ben szül. u. ott 1920-ban szab. fel. Szegeden, Budapesten volt segéd, technológiai szaktanfolyamot is végzett. 1928- ban önállósította magát. Neje: Bugyi Mária. Pálinkás Kálmán női szabó m., Munkácsy Mihály u. 14 (saját ház). Tataházán 1881-ben szül., 1897-ben szab. fel. Budapest előkelő üzemeiben dolgozott és 1916-ban Orosházán önállósította magát. A szakmában tökéletes jártassággal bír, úgy francia, mint angol szabászatot tanult, elsőrendű szakmunkát végez. A szakosztály elnöke, elölj, tag, tanonc- vizsgáztató. Résztvett a világháborúban. Neje: Daubner Julianna. Prohászka Ferenc férfi szabó m., Vörösmarty u. 6 (saját ház). Adán, Bács- bodrog megyében szül., 1879-ben szab. fel. Szegeden, Szabadkán és Hódmezővásárhelyen dolgozott, 1897-ben lett önálló. Szorgalmának és takarékos életmódjának gyümölcse saját háza. Az ipartestület vezetőségi tagja volt, jelenleg betegsége miatt teljesen visszavonult. Neje Jelűnek Hermina. Pukánszky Ferenc cipész m., Zsinór u. 2. 1898-ban Orosházán szül., 1916-ban szab. fel atyjánál. Orosházán dolgozott mint segéd, 1929-ben lett önálló mester. Mérték szerinti rendeléssel és javítással foglalkozik, kezéből megbízható munka kerül ki. Résztvett a világháborúban, 1 évig olasz hadifogságban volt. Neje: Pántzél Etel. Rajky Mihály cipész m. és felsőrészkészítő, Horthy M. u. 50 (saját ház). Pusztaföldváron 1899-ben szül., Orosházán szab. fel. Orosházán, Szegeden és Budapesten praktizált, technológiát végzett. 1921-ben lett önálló. 9—12 alkalmazottal dolgozik. Az ipt. pénztári ellenőre, a tanonciskola tanítómestere. Az olasz fronton harcolt, kit.: K. cs.-k. Neje Masztics Ilona. Ravasz István mészáros- és hentes m., Rákóczi út. Orosházán 1894-ben szül., 1914-ben Springer Ignácnál szab. fel. Jobb üzemekben fejlesztette szaktudását, 1922-ben lett önálló. Mestervizsg. biz. tag. A 4-es honvéd és a 20. tábori tüzérezredben szolgált. A kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Ravasz Erzsébet. Ravasz Sándor cipész m., Rákóczi u. Orosházán 1892-ben szül., ott is szab. fel 1909-ben Kun Ferencnél. Cegléd, Szolnok, Temesvár és Nagyvárad voltak segédéveinek állomáshelyei. A világháborút a Monarchia összes frontjain töltötte. 1920- ban alapította műhelyét, ahol 3 segédjével kifogástalan munkát készít. Szaktanfolyamot végzett, ezüst éremmel kitüntetett mester. Neje: Molnár Eszter. Rosenthal Márton sütő m., Horthy M. u. 1891-ben szül., Beregszászon 1908-ban szab. fel. Beregszászi, munkácsi, miskolci és orosházai mestereknél praktizált. 1919-ben alapította sütödéjét,' mely kiflisodró géppel van felszerelve. 1930- ban ezüst oklevéllel tüntették ki. Ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. biz. alelnök, szakoszt. alelnök stb. 3 évig orosz hadifogságban volt. Neje: Volovits Ilona. Rózsa Lajos női szabó m., Vásárhelyi u. Hódmezővásárhelyen 1898-ban szül., 1917-ben szab. fel, majd 4 éven át Budapest, Szeged, Szolnok jobb műhelyeiben volt segéd. 1926-ban Orosházán lett önálló. Angol és francia munkákat végez, az úri közönség részére. Az ipt. elöljárója, kontárbiztos. 1930-ban ezüst oklevéllel tüntették ki. Neje: Kabódy Mária. Sebessy József kocsigyártó m. Puszta- szentetomyán 1901-ben szül., Orosházán atyja műhelyében 1920-ban szab. fel. Budapesten és Szentesen tökéletesítette szaktudását, művezető is volt. 1924-ben 4
