A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

44 Csizmadia Sándor férfi- és női szabó m., Vásárhelyi u. 3. Orosházán 1899-ben szül., 1916-ban szab. fel. Szakképzett mester, tanulta a szabászatot, kizárólag mérték szerint rendelésre dolgozik jobb közönség részére. Már tanonc korában II. díjat és elismerő oklevelet nyert. Ki­fogástalan jó munkájáért elismert jó ne­vet szerzett magának, munkájának és szorgalmának gyümölcse saját háza. Neje Soós Etel. Csombók József lábbeli készítő m., Pesti út 218. Jászárokszálláson 1876-ban szül., 16 éves korában Ossik mesternél szab. fel. Segéd Orosházán, Budapesten, Nagykőrösön, Cegléden és Hódmező­vásárhelyen volt. 1900-ban alapított mű­helye saját házában van. A tanoncvizsg. biz. tagja. Saját földjén gazdálkodást is folytat. A szerb, orosz és olasz harctéren volt, kit.: kis ez. és br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Oskó Julianna. Csorba Lajos kötélgyártó m., Szarvasi u. 10. Szül. 1900-ban, felszab. 1918-ban Hmvásárhelyen. 4 éven keresztül gyako­rolta a szakmát mint segéd. 1922-ben lett önálló szab. helyén, 1926-ban helyezte át műhelyét Orosházára. 1930-ban jeles munkájával ezüst érmet nyert. Neje: Borsy Anna. Csurgai Sándor vendéglős, Szentesi út (saját ház). 1883-ban Orosházán szül., 1901-ben szab. fel mint ács. 1924-ig dol­gozott az ács szakmában, majd vendéglőt nyitott. Elsőrendű magyar borokat mér, hideg ételek felszolgálásával. Neje: Ke- reky Etel, résztvesz az üzlet vezetésében. Dauda József cipész m. Hódmezővá­sárhelyen 1879-ben szül., Orosházán 1897- ben szab. fel. Makó, Szeged és Tótkomlós voltak segédi működésének állomáshelyei. Műhelye 1905 óta áll fenn. Neje: Tabak Rozália. ifj. Dauda Mihály lábbeli készítő m., Hold u. (saját ház). Orosházán szül. 1883- ban, atyjánál szab. fel 1899-ben. 1908 óta mester. Az Ipt. Bőripari Szakoszt. jegy­zője, a Gazdasági Biz. tagja, v. háznagy és könyvtáros h. Résztvett a világháború­ban. Neje: Kojtasek Margit. Devosa Pál bognár m., Szarvasi út 16. 1878-ban Orosházán szül., 1895-ben Bé­késcsabán szab. fel. Szentesen és Buda­pesten dolgozott mint segéd és 1903 óta önálló. Minden a szakmában előforduló munkát szakszerűen végez. A szakoszt. volt jegyzője. Az orosz, olasz és szerb fronton harcolt, br. v. é. és K. cs.-k. ki­tüntetése van. Neje: Sélley Rozália. Dénes István cipész m., Pesti út (sa­ját ház). 1898-ban szül., 1917-ben Oros­házán szab. fel. Mint tanonc kitüntetést kapott. Debrecenben és Orosházán eltöl­tött gyakorló évek után 1922-ben önálló­sította magát. Háború alatt az orosz fronton harcolt. Neje: Oskó Mária. Dénes Lajos borbély m. Csanádapácán 1902- ben szül., Orosházán 1918-ban szab. fel. Orosházai és békéscsabai mesterek­nél dolgozott mint segéd. 1922-ben alapí­tott fodrásztermében úri és női fodrá­szatot folytat. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Soós Erzsébet. Dér István asztalos m., Hold u. 20 (sa­ját ház). Orosházán 1881-ben szül., 1898- ban szab. fel, majd Szeged, Budapest, Arad, Pécs, Nagyvárad, Esztergom jobb mestereinél fejlesztette szaktudását. 1920- ban lett önálló. Számos lakóház, gazda­sági épület munkái teszik nevét mara­dandóvá. Tanonc korában III. díjat és ok­levelet nyert. A szakoszt. volt elnöke, tanoncvizsgáztató. Az orosz fronton har­colt. István fia a középiskolák elvégzése után Párisban műbútorasztalos. Dér József cipész m. Szül. 1892-ben, szab. 1910-ben Orosházán. Orosházán, Nagyszebenben (itt szakiskolát végzett), Budapesten és Kalocsán gyakorolt mint segéd. 1930-ban alapította műhelyét. El­ismerő oklevele van. A világháborúból mint 30 % -os hadirokkant tért haza, a br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. tulajdonosaként. Neje: Kovács Etelka. Dénes József épület- és bútorasztalos m., Sál János u. 17. Orosházán 1904-ben szül., Gubicza Sándornál szab. fel. Buda­pest jobb üzemeiben volt segéd, 1924-ben lett önálló. Elsőrendű munkát végez, mű­helye 6 HP motorikus erővel van beren­dezve. Dénes Ferenc sütőmester, Damjanich u. 8. (saját ház). 1895-ben Orosházán szül., géplakatos szakmát tanult, majd áttért a sütőiparra. 1929 óta dolgozik, kizárólag házi kenyér sütéssel foglalko­zik. 3 HP dagasztógéppel fölszerelt mo­dern üzeme van. ízletes finom kenyere révén neve az egész környéken közismert. Az orosz fronton harcolt, megsebesült. Neje: Kiss Erzsébet. Dinka János kárpitos és díszítő m., Könd u. 58. Orosházán 1889-ben szül., 1903- ban Müller Mátyásnál szab. fel. Se­géd Budapesten, az ország nagyobb vá­rosaiban és Wienben volt. 1920-ban lett önálló. A szakcsoport vezetőségi tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja. Oklevél kitünte­tése van. 1914—18-ig szolgált a háború alatt. Neje: Baranyai Zsuzsanna. Dömsödi Mihály oki. kovácsmester, Csabai út (saját ház). 1881-ben Szente-

Next

/
Thumbnails
Contents