A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
HŐGYÉSZ. A hőgyészi ipariesUilet 1893-ban alakult körülbelül 100 taggal. Jelenlegi vezetősége: elnöke Stransinger Ferenc szabómester, alelnöke Witzl János kovácsmester, jegyző Kűhstahler Ede borbélymester, jegyző Hopp Vince hentesmester és a 12 tagú választmány. Tagjainak száma 158. Van saját, szépen berendezett székháza, amelyet 1927-ben vettek meg a vezetőség és a tagok áldozatkészségével és egy 400 könyvből álló szak- és szépirodalmi könyvtára. A közeljövőben a körzetébe eső 4 község körülbelül 100 iparosával körzeti ipartestületté alakul. Deák György cipészmester. 1889-ben szül. Hőgyészen, 1906-ban u. itt szab. Atyjánál és Amerikában szerzett gyakorlatok után 1913-ban lett önálló. Szakképzett mester, aki raktárra és rendelésre dolgozik 2 segéd és 1 tanonc segítségével. Az Iparoskor vál. tagja. Az orosz és olasz fronton küzdött. Neje: Tatai Mária. | Gerhardt Ferenc, Sándor és József mechanikusok. Mindhárman Budapesten tanultak, egy ideig mint alkalmazottak működtek, majd 1925-ben mindhárman önállókká lettek. Mezőgazdasági gépek, motorok és autók javításával foglalkoznak. Mint elismert szakiparosokat a község határain túlról is ellátják munkával. Mindhárman az olasz fronton teljesítettek szolgálatot. Habel József sütőmester. 1888-ban Hőgyészen szül., 1905-ben szab. fel. 8 esztendőn át az ország több városában dolgozott mint segéd, 1913-ban lett önálló, majd 1926-ban Hőgyészen alapította üzemét. A világháborúban az olasz fronton harcolt. 1928-ban nőül vette Szabó Annát. Hengl Ferenc épületlakatos. Hőgyészen szül. 1908-ban, felszab. 1925-ben. Baján, Siófokon, Budapesten és Bonyhádon töltötte segédéveit és 1929-ben önmaga erejéből lett önálló. Épület- és tűzhelylaka- tossággal foglalkozik. A Tűzoltó- és a Levente egyesületnek, valamint a Polg. Lövészegyl. és a Dalárdának tagja. Neje: Rill Anna. Hopp György kötélgyáros. 1889-ben szül. Hőgyészen, ahol 1905-ben szab. Több évi segédi gyakorlat után 1919-ben önállósította magát és 1 segéd és 1 tanonc segítségével dolgozik. özv. Marótzy Györgyné. Fia M. Ferenc kalapkészítő mester. 1906-ban Hőgyészen szül., 1922-ben édesatyjánál szab. 1928- ban édesanyja vette a cégbe, amely kalap készítéssel és eladással foglalkozik. Szolid, jó minőségű áruival vásárokra is eljár. Igen régi magyar kalapkészítő mesterek, akiknek elődei már 130 év óta működnek a szakmában. Mitcserling Rezső' cipészmester (saját ház). 1882-ben Hőgyészen szül., u, itt 1899- ben szab. fel édesatyjánál. 1919- ben önállósította magát. Keze alól jó és ízléses munka kerül ki. A világháborúban a vasúti és távirdaezrednél mint századcipész volt beosztva. Az orosz, szerb és albán harctéren teljesített szolgálatot. Neje: Virt Mária. Pech Antal bognármester. 1885-ben Hőgyészen szül, 1901-ben u. itt szab. Segédéveit Szekszárdon és Budapesten töltötte, majd külföldre, Westfáliába ment. 1909-ben lett önálló. Üzemében gazdasági szerszámok készítésével és javításával foglalkozik. Neje: Hakl Etel. Piribauer Ede, sütőmester. 1867-ben Püspöknádason szül., 1883-ban Pécsett a fivérénél szab. Tíz évi segédeskedés után 1893-ban lett önálló. 1922-ben ezüst éremmel és 1931-ben díszoklevéllel lett kitüntetve. Régi, elismert iparos, aki az ipt.- nek 8—10 éven át volt elnöke, a hőgyészi népbanknak, a temetk. egyletnek és a kath. legényegyletnek volt pénztárnoka. Neje: Haidecker Erzsébet. Scherer Jakab és fia férfiszabó. A cég 1900- ban alapíttatott, vezeti Sch. János, aki 1894-ben Hőgyészen szül. és 1910-ben Bonyhádon szab. Szaktudását az ország nevesebb mestereinél és édesatyja műhelyében gyarapította, majd 1921-ben átvéve atyja örökét, a helybeli és környékbeli intelligencia részére dolgozik. Munkáiért többszörösen lett kitüntetve oklevéllel, bronz- és ezüst éremmel. A román és olasz fronton harcolt, egyszer seb. Kit.: kis ez. v. é., br. v. é., s. é. és K. cs.-k. Műhelyében dolgozik öcscse Sch. István is, aki bátyjánál 1925-ben szab. Thuma Károly hentes- és mészáros m. 1903-ban Hőgyészen szül., u. itt szab. 1921-ben. Szaktudásának az ország több helyén való fejlesztése után 1924-ben lett önálló Hőgyészen, ahol hentesáru készítéssel és húskiméréssel foglalkozik. Üzletéből jó és ízléses áru kerül ki. Neje: Kattinger Magdolna. Wald György cipészmester. Mucsin szül. 1883-ban, 1899-ben szab. fel. 15 évi segédidő után saját erejéből lett önálló
