A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
32 rangú szabású és kidolgozású ruhák készülnek. Debrecenben 1925-ben mint segéd elismerő oklevelet nyert. Novellái és elbeszélései nagy elismerésben részesülnek a Közművelődési Egyesület és az Önképzőkör előadásain, melyek rendezésében, valamint a műkedvelő előadások szervezésében megérdemelten jó nevet szerzett. Az orosz fronton harcolt, kétszer sebesült, a kis ez. v. é.-mel és vaskereszttel lett kitüntetve. Bárdos László borbély és fodrász. 1899-ben Gyomán szül., 1912-ben szab. fel. 10 esztendőn át Békéscsaba jobb mestereinél fejlesztette szaktudását. 1928- ban lett önálló mester. A higiénia minden követelményének megfelelően berendezett üzletében 1 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. Gondos kiszolgálásának köszönheti üzlete látogatottságát. Biró Benedek épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalat tulajdonos. 1881- ben szül. Gyomán, 1896-ban szab. fel. Budapesten tett szert nagyobb szaktudásra és 1904-ben saját erejéből lett önálló. Számos magánépület külső és belső berendezési munkái maradandó nevet biztosítanak számára. 1907 óta mint temetkezési vállalat is működik. Tagja volt az elöljáróságnak, elnöke a tanonc- vizsg. biz.-nak és az Önképzőkörnek. A szerb, orosz és olasz frontokon harcolt, olasz fogságba került. Neje: Bere Etelka. Károly és Benedek fiai atyjuknál szabadultak fel és jelenleg is nála dolgoznak. Biró Endre cipész m. 1898-ban Gyomán szül., 1916-ban szab. fel. Saját szorgalmából 1923-ban lett önálló. Minden idejét ipara fejlesztésére fordítja és szorgalma, pontossága közismert. Neje: Szántó Mária. Fia Endre. Biró István lábbeli készítő m. Mezőtúron szül. 1903-ban, ugyanitt szab. fel 1920-ban. Mint segéd állandóan atyja mellett dolgozott, amíg 1928-ban Gyomán lett önálló. Mezőtúron munkájáért elismerő oklevelet kapott. Műhelyéből kikerülő készítmények közkedveltek. Csökönyi István férfiszabó m. 1901-ben Gyomán szül., 1917-ben szab. fel. Segédéveit Budapest és Gyoma jobb mestereinél töltötte, majd elvégezve a budapesti technológián a szabászati tanfolyamot, 1927-ben lett önálló. Mérték után készült öltönyei és legkényesebb ízlést is kielégítik. A tanoncvizs. biz. tagja. Diószegi Géza kovács m. Gyomán szül. 1879-ben, 17 éves korában 1896-ban szab. fel és 10 éven át fejlesztette mint segéd szaktudását az ország különböző városaiban. 1906-ban alapította műhelyét, melyben minden a szakmába vágó munkát végez. Minden idejét iparának szenteli. Abroncsrövidítő találmányára szabadalma van. Neje: Cs. Varga Zsuzsanna. Diószegi Lajos cipész m. 1896-ban Gyomán szül., 1911-ben atyja, néhai D. Gyula műhelyében szab. fel. Nagykőrös, Temesvár és Nagyszebenben töltötte el segédéveit, mely utóbbi helyen szabászati tanfolyamot végzett. 1926-ban lett önálló. Műhelyében megbízható, jó munka készül. 1913-ban Szegeden szép munkájáért elismerő oklevelet nyert. Tagja a tanonc- vizsg. bizottságnak. A háború alatt a 101. gy. e. kötelékében harcolt és olasz fogságba került. Gábor Antal hentesmester. Gecsey Béla borbély- és fodrász m. Pankotán 1899-ben szül., Gyomán szab. fel 1915-ben. Gyomán, Debrecenben, Esztergomban és Budapesten fejlesztette szakismereteit, majd 1925-ben önálló lett. Üzeme hölgyfodrászattal is foglalkozik. Neve a helység sporttársadalmában előnyösen ismert úgy is mint asztali tenisz- bajnok, úgy is mint a Gy. S. C. aktív jónevű futballistája. 1918-ban az olasz fronton volt. Gecsey Sándor asztalos m. és temetkezési vállalkozó. Menyházán 1893-ban szül, Kondoroson 1912-ben szab. fel. Szarvas, Arad, Szabadka, Szeged stb asztalos üzemeiben volt segéd, 1921-ben lett önálló. Számos magánépület szakmunkái dicsérik nevét. 1927 óta temetkezési vállalata is van, mely gazdagon felszerelt raktárral és készlettel rendelkezik. 1924-ben Gyomán első díjjal lett kitüntetve. A Sportegylet v. elnöke, az Önképzőkör al- elnöke. Kertész Lajos géplakatos m. 1895-ben Gyomán szül., 1912-ben szab. fel. Segédéveit Békéscsaba, Budapest ipari üzemeiben töltötte és Budapesten a technológián elvégezte a gőzgép-, motor—, autóvezető, stabilgépek stb. tanfolyamait. 1919-ben lett önálló. 18 HP motorikus erőre berendezett darálómalma van és bércsépléssel és autófuvarozással is foglalkozik. A ta- noncvizsg. biz. elnöke. A 101. gy. e.-ben, majd a nehéz tüzérségnél szolgált. Kiss István borbély- és fodrász m. 1904-ben Gyomán szül., 1920-ban szab. fel. Segédéveit Gyomán, Békésen és Mezőtúron töltötte, majd 1928-ban nyitotta meg a higiénia minden követelményének megfelelő fővárosi nívójú üzemét. Fiatal kora dacára is elismerést szerzett magának iparostársai körében, akik elöljáró- sági taggá választották. Az Önképzőkör alelnöke és a Gy. S. C. titkára. Herter Rózával kötött házasságából 2 gyermeke született, István és Róza.
