A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
30 SZOKOLYA. A szokolyai iparoskor 1924-ben tartotta meg alakuló közgyűlését. Elnökké választották: Végh Ferenc molnármestert, alelnökké Stefkó Sándor ácsmestert, ellenőr lett: Rusz József kovácsmester, pénztárnok: néh. id. Tóbiás József, jegyző: Janotka János borbély, háznagy: Zádor József cipészmester, könyvtáros: Csűr ja József pékmester. 1931-ben Végh Ferenc betegsége miatt az elnökségről lemondván, új elnökké Jakus József ácsmestert választották. Jelenlegi alelnöke: Botos András gépész, penztarnok: Stefkó János kőműves ip., jegyző: Szabó János kőművesmester. Alcsák Rudolf épület- és bútorasztalos m. (saját ház). 1898-ban Szokolyán szül., 1915-ben Vácon szab. 1929-ben Újpesten, majd 1931-ben Szokolyán lett önálló. Azelőtt 3 segéddel, jelenleg egyedül dolgozik. A román és olasz fronton harcolva, angol hadifogságba esett. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Foltán Mária. Foltán József kovács m. (saját ház). Szokolyán szül. 1889-ben, u. itt szab. 1908-ban édesatyjánál. Segédéveinek egy részét Budapesten az állami fegyvertárban töltötte és 1913-ban, majd 1925-ben létesítette önálló üzemét, amelyben többnyire gépjavításokkal foglalkozik fia segítségével. A kath. egyház tanácstagja. Résztvett az orosz és szerb frontharcokban és kétszer megsebesült. Neje: Pintér Margit. Jakus József ács m. Szokolyán szül. 1883-ban, u. itt szab. 1900-ban. 1913-ban lett önálló és azóta számos köz- és magánépület ácsmunkáit végezte. Elnöke az Iparoskörnek, községi pénztámok. Mint szakképzett iparos jó hírnévnek örvend. Neje: R. Szabó Eszter. Magyar András hentes-, mészáros m. és vendéglős. Szokolyán 1876-ban szül., 1894-ben u. itt szab. fel. 1895-ben lett önálló. Vendéglője is van, amely 2 helyiségből áll, ahol a helybeli iparoskor, Foltán József VÁCRÁTÓT. Csókás Mihály épület- és bútorasztalos m. Nagybecskereken szül. 1893-ban, u. ott szab. 1909-ben. Az ország nagyobb városaiban segédeskedett közel másfél tizeden át és 1925-ben önállósította magát. Épület és egyéb asztalosmunkákat végez. A melynek M. A. a könyvtárosa, talált otthont. 35 év óta közs. képv. test tag. A világháborúban az orosz fronton küzdött. Neje: Verebes Mária. Stefkó János kőművesiparos. Szokolyán szül., 1901-ben, u. ott szab. édesatyjánál 1919-ben, 1930-ban saját erejéből lett önálló. Segéd korában a váci állomás építkezésénél és Budapesten számos házépítésnél segédkezett. Az Iparoskor pénztámoka és a r. kát. egyház választm. tagja. Schwarcz Bernát vendéglős. 1860-ban Szokolyán szül. A mészáros ipart Szokolyán, a hentes ipart Nógrádverőcén tanulta. 1890-ben lett önálló, átvéve örökét atyjától, akinek atyja szintén mészáros volt Szokolyán. Vendéglőjében figyelmes kiszolgálásra talál a közönség. A község képv. test. tagja. Neje: Klein Hermin. Thuróczy Lajos asztalos m. (saját ház) Bánkon szül. 1875-ben, 1894-ben Nyitrán szab. Balatonbogláron, Budapesten és Szokolyán fejlesztette szaktudását, 1898- ban alapította üzemét. Nógrádon templomi padokat, Szokolyán és vidéken épületmunkákat végzett. Tanonc korában Nyitrán kitüntetést és oklevelet nyert. Az ev. egyháznak 16 éven át volt gondnoka. Neje: Fekete Julianna. Alcsák Rudolf püspökszilágyi áll. elemi iskola berendezését, a váci járásban 12 község részére az egészségügyi berendezést ő végezte. A világháborúban a haditengerészetnél szolgált. Kit.: K. cs.-k. Gábry Lajos oki. kőműves, építési vállalkozó (saját ház). . 1882-ben Szegeden szül., iskoláit Szegeden és Bpesten vé
