A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

ERDŐKÜRT. Rákóczy János kőművesiparos (saját ház). 1894-ben Versegen szül., Szirákon szab. fel 1914-ben. Budapesten, Léván és a vidéken töltötte segédéveit. 1925-ben saját erejéből lett önálló. Szakképzett iparos, aki minden idejét iparának szen­teli. Az orosz, román és olasz fronton harcolt és kétszer a br. v. é.-mel és a K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Gönczöl Mária. MÉHKERÉK. Bese János kovácsmester. Érmihály- falván 1884-ben szül., 1901-ben Debrecen­ben szab. fel. Gyakorlatát Szegeden, Nagyváradon és Jászberényben szerezte. 1906 óta önálló. Minden a szakmába vágó munkát hozzáértéssel végez. Neje: Ju­hász Julianna. Farkas László kovácsmester. 1871-ben Nagyszalontán szül., u. ott 1887-ben sza­badult fel. Nagyszalonta? Hmvásárhely, Szeged és Gyula voltak segédévei fonto­sabb állomásai. 1896 óta önálló. Műhe­Lipták Károly lyében elismerten jó munkát végez. Szor­galmával házat és szőlőt szerzett. Mint a sarkadi ipt. elölj, tagja, képviseli Méh­kerék iparosainak érdekeit. Résztvett a világháborúban. Neje: Karácsonyi Ju­lianna. Lipták Károly kovácsmester. Nagy- rábén 1902-ben szül., Nagyváradon 1917- ben szab. fel. Segédéveit az ország na­gyobb városaiban töltötte. Budapest, Miskolc, Szerencs, Debrecen voltak szak­képzettsége fejlesztésének fontosabb ál­lomásai. A gazdaközönség körében tar­tós, jó munkája révén elismert nevet szerzett. 1923 óta önálló. Minden idejét iparának éli. Neje: Gál Jolán. Zsóri Balázs borbély- és fodrász m. Simonyifalván 1898-ban szül., 1912-ben ott is szab. fel. Mint segéd Debrecen, Nagyvárad, Arad, Budapest jelentősebb üzemeiben dolgozott, 1918-ban lett ön­álló. Szorgalmas, törekvő szakember, a község intelligenciája részéről keresett iparos. A világháborúban az orosz, olasz és román frontokon harcolt, kit.: kis ez., br. v. é. és K. cs.-k.-tel. Neje: Széplaky Róza. SARKAD. Bende Imre mészáros- és hentes m. 1869-ben Sarkadon szül. Előbb a gazda­sági pályán működött. A szakmában 1896-ban szab. fel. Azóta állandóan Sar­kadon dolgozik, önálló 1898 óta. Üzletét fia B. Károly vezeti. Szül. 1902-ben Sar­kadon, atyja mellett szab. fel és modem szellemben nagy hozzáértéssel dolgozik. B. Imre mint előljárósági tag vesz részt az ipari életben. Hat éven át a község törv. bírája volt, a ref. egyház presbi­tere stb. A háborúban résztvett. ifj. Boda József kocsigyártó m. 1891-ben Sarkadon szül., 1907-ben atyjánál B. Jó­zsefnél szab. fel. Budapest, Kolozsvár, Wien, Berlin jelentősebb kocsigyáraiban szerezte szaktudását és szakmája minden ágában szakképzettséget nyert. Dísz- hintói, könnyű kocsijai, gazdasági sze­kerei, amelyek a környékbeli uradalmak számára készültek, művészi számba men­nek és a sarkadi temetkező intézet szá­mára készült üveges gyászkocsija a fa- szobrászat remeke. A szerb, montenegrói, olasz és orosz frontokon harcolt, meg­sebesült. Nagy ez., kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. tulajdonosa. Német, ro­mán és olasz nyelveken beszél. Neje: Nagy Mária. Bonus József cipész m. Szegvárott 1886- ban szül., u. ott 1902-ben szab. fel. Se­Kecskés Sándor Drabant Sándor Bartalis Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents