A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

15

Szabó István cipészmester, Horthy Miklós u. 73. Békésen 1904-ben szül., u. ott 1923-ban szab. fel. Mint segéd Debrecen és Budapest jobb mesterei mellett dolgozott. 1931-ben saját erejéből lett önálló. Rendelésre készült cipői kiváló képzettségre vallanak és mint fiatal mesternek máris elismerést biztosítanak.

Szász Gábor németszűcs m. 1893-ban Békésen szül., 1911-ben Budapesten Soós Andrásnál szab. fel. Mint segéd u. ott dolgozott a háború kitöréséig és szakmájában kiváló képzettségre tett szert. 1921 óta önálló. Mint az ország egyik legelsőrangú üzemében tanult iparos, a legjobb kivitelezésű munkát készíti. 1926- ban Békésen díszoklevéllel lett kitüntetve. Alelnöke a szakosztálynak, tagja a tanoncvizsg. biz.-nak. A békési futball- sport megteremtője s hosszú ideig a BSC intézője volt, jelenleg annak ellenőre. Mint 4-es honvéd vett részt a háborúban s orosz fogságba került.

Sz^kerczés Sándor hentes és mészáros m., Kossuth L. u. Békésen 1900-ban szül., u. o. 1927-ben szab. fel. Atyja mellett dolgozott hosszabb ideig. Önálló 1930 óta. Képzett iparos, aki nagy ambícióval dolgozik szakmájában.

Szerencsi László cipész m. és cipőüzlet tulajdonos. 1891-ben Békésen szül., Mező- herényben 1906-ban szab. fel. Budapest és Békéscsaba ipari üzemeiben fejlesztette tudását és az iutóbbi helyen a szabászatot is tanulta. 1921 óta önálló. Szakképzett mester, ki hósszú fővárosi praxissal bír és csakis megbízható, jó munkát végez. 1928 óta cipőüzlete is van, ahol saját készítményű és gyári cipőket, de csakis jó minőségű árut tart raktáron. Átlagosan 4 alkalmazottat foglalkoztat. Tanonc korában oklevéllel és pénzjutalommal tüntették ki. 1925 óta előli, tag és tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. Az orosz fronton harcolt. Neje: Kovács Julianna.

Szilágyi István csizmadia m. 1908-ban Békésen szül., Darvas Imre műhelyében 1925-ben szab. fel, ahol állandóan dolgozott mint segéd is 1931-ben történt önállósításáig. Rendelésre készült csizmái nagy gyakorlatra vallanak. Tanonc korában oklevéllel lett kitüntetve. Minden idejét a munkának szenteli.

Szűcs Gyula férfi szabó m., Rákóczi u. 18. Mezőberényben 1895-ben szül , 1910-ben szab. fel. Tizenegy éven át dolgozott mint segéd és nagy gyakorlattal felkészülten 1921-ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik a jobb közönség számára és csakis kifogástalan,

ízléses munka kerül ki műhelyéből. A 101. gy. e. kötelékében harcolta végig a világháborút, megsebesült. Kit.: kétszer a br. v. é., K. cs.k. és seb. éremmel.

Tóth Imre cipész m. 1907-ben Békésen szül., 1923-ban u. ott szab. fel. Szakmabeli P'vakorlatát Gyula, Békés, és Szeged jobb műhelyeiben szerezte és 1930-ban saját erejéből Békésen lett önálló. Szakképzett mester, kinek műhelyéből jó munka kerül ki. Tanuló korában szép munkájáért oklevéllel tüntették ki. „

Tóth Károly hentes- és mészáros m., Rákóczi u. 6. Vésztőn 1900-ban szül., Békésen 1928-ban szab. fel, miután előbb mint gazdálkodó dolgozott. 1930 óta önálló. Kiváló minőségű hentes árui révén máris jó neve van a szakmában.

Török Lajos épület- és bútorasztalos m. 1898-ban / Békésen szül., 1915-ben Orosházán szab. fel. Békéscsaba, Pécs, Budapest mesterei mellett képezte ki magát. 1922 óta önálló. Számos magán- és gazd. épület külső és belső munkálatai tanúskodnak szakképzettsége mellett. A tanonckiállításon szép munkájáért oklevelet nyert. A világháborúban az orosz, román és olasz frontokon harcolt, megsebesült és olasz fogságba került. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Kiss Julianna.

Tyukodi István csizmadia m. 1896-ban szül. Békésen, Békéscsabán 1914-ben szab. fel. Segédéveit u. ott töltötte el, majd 1919-ben lett önálló mester. Úgy rendelésre, mint raktárra dolgozik és műhelyéből csakis pontos, tartós és szép munka kerül ki. Tanonc korában ezüst éremmel és oklevéllel lett kitüntetve. Keze munkájával szerezte házát, kertjét és földjét és ma is lankadatlan szorgalommal munkájának él. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Darabos Julianna.

Valla József szabó m. Gyergyóalfalun 1890-ben szül., 1907-ben szabadult fel. Segédéveit Brassóban, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Aradon és Déván töltötte. 1920-ban önállósította magát. Csakis mértékutáni rendelésre dolgozik a jobb közönség számára és elsőrangú munkája révén a szakma legjobbjai közé tartozik. Végigküzdötte a világháborút mint tovább szolgáló nehéz tüzértiszthe- helyettes az olasz és orosz frontokon. Több vitézségi érem tulajdonsa.

Varga Károly felsőrészkészítő m., Kossuth L. u. Kisújszálláson 1903-ban szül., u. ott 1922-ben szab. fel. Speciálisan cipőfelsőrész készítésben képezte ki magát és 1928-ban Békésen nyitotta meg üzemét. A helyi kisiparosság részére készült munkái elismert nevet biztosítottak