A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
9 GÁDOROS. Bokor József szabó m. Gádoroson 1907- ben szül., u. ott 1925-ben szab. fel. Segéd a fővárosban, Orosházán, Gádoroson stb. volt 5 éven keresztül. Mérték utáni úri szabóságát 1930-ban alapította. Mint fővárosi gyakorlattal bíró mester, hamar megkedveltette jó munkáit. Fehér András szabó m. Szül. 1896-ban Törökszentmiklós, szab. 1912-ben Szentes. Budapesten praktizált, ahol a technológián szabászati szaktanfolyamot is végzett. 1920-ban önállósította magát, műhelye saját házában van. Már tanuló korában (1910-ben) a szentesi kiállításon ezüst oklevéllel tüntették ki, ma is elsőrendű munkát produkál. Neje: Hévízi Erzsébet. Heckel Ferenc épület- és bútorasztalos m. és temetk. vál. túl. Orosházán 1895- ben szül. Az aradi fa- és fémipari szakiskolában nyerte képesítését. Orosházán, Aradon és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1927-ben Orosházán önállósította magát, 1924-ben helyezte át Gádorosra saját házába műhelyét. 1913-ban elismerő oklevelet nyert. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, a bronz vit. é., a K. cs.-k. és a háborús emlék é. tulajdonosa. Neje: Szula Mária. ifj. Horváth Géza épület- és bútorasztalos üzletvezető, temetk. váll. Szül. 1906-ban Gádoroson, ahol atyja keze alatt 1921-ben szab. Budapesti és orosházai mestereknél fejlesztette tudását. Neje: Janceska Emilia, aki a temetkezési váll. vezetője. Kolonpár András, a „Szőke és Kolon- pár” gépjavító műhely társtulajdonosa. 1882-ben Nagyszénáson szül. Elsőrendű kovács- és gépműhelyekben praktizált, 1904—1907-ig Wienben volt katonai segédpuskaműves. 1907 óta önálló mester. A világháborút a szerb és orosz fronton harcolta végig, megsebesült. Neje: Szabó Rozália. Lévay Ferenc vizsgázott lópatkoló m. Napvszénáson 1886-ban szül. Szaktudását orosházai, szarvasi, mezőtúri és bu1 dapesti mestereknél sajátította el. Szakvizsgát a katonaságnál tett. 1927 óta önálló mester. A kovács szakmába vágó összes munkákat végzi. Szaktanfolyamot tart. A világháború alatt patkolómester volt. Kit.: kis ez és bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Szabó Mária. Sz. Székely István cipész m. 1902-ben szül., 19 éves korában szab. fel. Segédként Budapesten és Szentesen működött. Szabászati szaktanfolyamot végzett. 1927 óta önálló. Díszoklevele van. Neje: Kese Naa^y Katalin. Szó'ke és Kolompár gépjavító műhely. 1907-ben alapíttatott. Berendezése: 2 esztergapad, speciális hengerfúró és marógép stb., saját gyártmányú nyersolaj motor hajtással. Az üzemhez tartozik négy garnitúra cséplőgép is. A vállalat tulajdonosai nagyképzettségű iparosok, akik 1927-ben a Tiszavidéki Mezőgazdasági és Ipari Kiállításon arany éremmel és oklevéllel, majd a Szegedi Iparkamara elismerő oklevelével tüntettelek ki. Szó'ke Sándor, a „Szőke és Kolompár” gépműhely társtulajdonosa. 1880-ban született 1897-ben Orosházán szabadult fel. Elvégezte a 3 éves fémipari szaktanfolyamot. Egy évtizeden keresztül praktizált Kolozsvárott és Budapesten nagy vállalatoknál. 1907-ben társas alapon önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Neje: Szabó Anna. Szűcs Bálint cipész és csizmadia m. Gádoroson 1907-ben szül., Orosházán 1922-ben szab. Szentesen kitanulta a szabászatot. Segéd Szentesen, Csongrá- don és Orosházán volt. Műhelyét 1929- ben alapította édesatyja házában. Mint szakképzett mester, elismerő oklevéllel és egy II. díjjal bír. Neje: Jávorcsik Franciska. Váczi János épület- és bútorasztalos m. Szül. 1895-ben Derekegyházán, szab. 1910-ben Hódmezővásárhelyen. Budapesti és hmvásárhelyi mestereknél dolgozott mint segéd. 1925-ben alapította épület-, bútor- és mintaasztalos üzemét, amely egyike a környék legnagyobb ilyen irányú vállalatának. Háború alatt az orosz és olasz fronton volt, megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Wanay Antal borbély m. Békésszent- andráson 1902-ben szül., Gádoroson — édesatyja keze alatt — 1916-ban szab. A főváros és nagyobb vidéki városok mestereinél gyakorolta a szakmát 1922-ig mikor is a csendőrség kötelékébe lépett, ahol 5 évig teljesített szolgálatot. 1928 óta önálló mester. Bokor József Fehér András