A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Dálnoki-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

98 A világháborúban derekasan kivette részét, kitüntetésekkel dolgo­zott a háború után azon, hogy a háború alatt leromlott műhelyt talpra­állítsa. Munkássága eredménnyel is járt, mert ma a derék békési iparos bizakodással tekinthet vállalatának jövője elé. De nemcsak iparában a legelső Szikszay Sándor, hanem vezető sze­repet játszik Békés vármegye ipari közéletében is, mint a Békési Iparos Olvasó és Iparos Ifjúság önképző Egyletnek ügyvezető alelnöke, az Ipartestület elöljáróságé az ipariskola felügyelőbizottsági tagja; min­denütt ott van, ahol iparostársaink érdekét kell szolgálni és már meg­szokássá vált, hogy minden közügyben Szikszay Sándorhoz forduljanak tanácsért és véleményét kikérjék. Számos kiállításon nyert kitüntetést Szikszay Sándor és az I. Or­szágos Kézművesipari Tárlat bíráló-bizottsága neki juttatta a kézműves­iparosoknak szánt legnagyobb kitüntetést, az aranykoszorús mesteri címet, kitűnő készítményeiért és első helyen saját tervezésű és kivitelű mézeskalácsos modelljeiért. Reméljük, hogy Szikszay Sándor valóra váltja jelmondatát: Dolgozzunk hazánkért, Dolgozzunk magunkért, Dolgozzunk, míg élünk A magyar iparért! Szikszay Sándor 1884-ben született ősnemesi családból. Atyja Szikszay Sándor, anyja petneházi Petneházay Sára. Az öt elemi iskola elvégzése után néhány évig kénytelen volt különböző foglalkozással meg­keresni kenyerét, míg 1901-ben cukrász- és mézeskalácsostanonc volt, 1903-ban felszabadult, 1908-ban önállósította magát. 1914-ben az iparos ifjúság önképző egylet ügyvezető alelnökének választották. Csakhamar a harctérre vonult, és csak 1918-ban került vissza. A háború alatt szülei, akiknek eltartására fordította munkájának legjavát, elhaltak, 1919-ben megnősült és fokozott erővel látott ipara fejlesztéséhez. SZLEZÁK LÁSZLÓ harang öntőmester. Magyarország harangöntő­ipara a háború előtt is jóhírnévnek örvendett. A fejlettebb iparú Ausztria számos templomában magyar harang hívta a hívőket. De jónevű volt a magyar harang más országokban is. Jeles harangöntő mestereink között is egyik legkiválóbb Szlezák László, aki 12 éves kora óta dolgozik a szak­mában. Első mestere, Thuri Ferenc, aki a maga idejében az ország leg­jobb és leghíresebb harangöntője volt. Szlezák Thuri mesternél inasko- dott, ugyanott lett legény, sőt később művezető öntőmester és főnöke halála után önállósította magát. Élete tehát változatosnak alig mondható. Konzervatív természete önállósága előtt kis gyermekkorától kezdve egy helyre kötötte őt és csak mestere halála kényszerítette arra, hogy a régi keretekből kiszabadulva önálló mésterként kezdje meg küzdelmét az élettel. A jó iskola és komoly lelkiismeretessége megkönnyítették szá­mára a kezdet nehézségeit és 1909-ben történt önállósítása óta a mai napig, több mint 2500 darab harang került ki Szlezák mester keze alól. A kiskeretű vállalata az idők folyamán modern üzemmé fejlődött, amely ma már 50 munkáskéznek ad kenyeret. Szlezák László harangjait a há-

Next

/
Thumbnails
Contents