A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

I. rész - Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

kitüntetést számos külföldi és belföldi kiállítás kitüntetése követte (Torino, Milano, Pécs, iparművészeti, szakácsművészeti, pincegazdasági kiállítások stb.), amelyek időrendi sorrendjét az 1925. évi Kézműves- ipari Tárlat rekeszti be, amelyen Jancsurák Gusztáv Magyarországon elsőnek nyerte el az aranykoszorús rézművesmester címet.

Jancsurák Gusztáv arra a megbízatására a legbüszkébb és pedig méltán, amelynek eredményeként II. Rákóczi Ferenc és társai művészi koporsóit készíthette el. A szóbanforgó hat koporsó, amelyek Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly, Eszterházy, Bercsényi, Sibrik, Forgács és Rákóczi József hamvait őrzik, Konstantinápolyból elindulva, végigjárta az egész országot és a nemzet millióinak szeme függött áhítattal Jancsurák mester alkotásain.

Jancsurák mester ma már nyugalomba vonult és jóhírnevű üzeméi fia veze'i. A meleg nyári napokban azonban az öreg úr még mindig sűrűn rendez magának ünnepnapot és szeretettel pepecsel egy-egy hamutartón, pálmataríón, kelyhen, rózsaszálon. Mestersége, anyagának a régi szeretete nem hagyja őt nyugodni és most is sűrűn visszatér ahhoz az anyaghoz és a maga készítette szerszámokhoz, amelyekkel nevet teremtett magának itthon és külföldön és becsületet iparának és nemzetének.

KATONA ISTVÁN faszobrászmester. Katona István 1885-ben szül. Budapesten. Ugyanitt végezte el tanulóéveit és felszabadulása után a legjelesebb mesterek műhelyében dolgozott. Gyakorlati munkássága mellett igyekezett minden alkalmat megragadni arra, hogy tanfolyamok hallgatásával, könyvek olvasásával elméleti szaktudását is bővítse. A háborús évek kezdetén önállósította magát és kiváló munkássága révén jó hírnevet szerzett magának széles körökben. Alig készül kiválóbb műbútoripari munka, amelynek szobrászmunkáit ne Katona István végezné. Annak idején a szakmában közfeltűnést keltettek ‘azok a díszdobozok, amelyeket Károly királynak, József főhercegnek, Szurmay altábornagy- nak készített. A kormányzónk részére készült termeskocsi, Auguszta főhercegasszony autójának belseje és számos más hasonló szobrászati munka Katona István szakmai kiválóságát dicséri. Ma már műhelyében mintegy húsz szakmunkást foglalkoztat állandóan. Természetes, hogy a jeles szakember az évek sora alatt számos kitüntetésben részesült és e kitüntetéseket megkoronázta az aranykoszorú, amelyet az 1925. évben rendezett I. Országos Kézművesipari Tárlaton nyert el.

KISS KÁROLY lábbelikészítőmester. Szül. 1881-ben Nagyváradon. Tanoncévei elvégzése után nekiindul a világnak és rövid idő alatt Bécsbe kerül, ahol a legjelesebb mestereknél helyezkedik el, tanfolyamokat hallgat. Mint a legtöbb jeles mesterünk, így Kiss Károly is a legnagyobb bizonytalanságoknak teszi ki magát, csakhogy tudását bővítse. A magyar ifjú külföldön is sűrűn változtatja helyét, hogy minél többet tanulhasson és így járja be Magyarország és Ausztria után Németországot és Svájcot. Visszakerülve Budapestre, a Kobrák cipőgyárban nyer elhe lyezkedést, majd önálló iparossá válik és ízléses tökéletes munkájával vevőkörét fokozatosan gyarapítja. Ma már a legelőkelőbb körök foglalkoztatják Kiss Károlyt, a jeles belvárosi cipészmestert, aki büszkén tekint vissza múltjára, mert minden támogató segítség nélkül, tisztán a saját akaraterejével, munkájának becsületességével küzdötte fel magát