A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

I. rész - Fuchs Albert: Az aggkori és rokkantsági biztosítás

67 Ezeken kívül kötelezettek: kőfejtő, homok, kavics és agyagtermelő, mindennemű építkezési és építményfentartási vállalatok vagy üzemek és hivatalok, kivéve a mezőgazdaság, erdőgazdaság stb. körében házilag végzett építkezéseket, gyúlékony, mérges vagy robbanó anyagoknak és tárgyaknak előállítása, feldolgozása, vegyészeti, fizikai vagy gyógyszer­tári laboratóriumok, vágóhidak és jégművek, raktárak, vállalatok és pin­céretek, a fuvarozás, szállítmányozás, állattartás körébe eső tevékeny­ségek, gépjármű tartása, vasúti és hajózási vállalat, üzem stb., kivéve azonban a mezőgazdasággal, erdőgazdasággal, állattenyésztéssel stb. kapcsolatos üzemeket, posta-, távirda- és távbeszélőüzemek, azoknak hivatalai, gyárai, műhelyei és fentartási munkálatai. Mindazok, akik a felsorolt foglalkozási ágakban mint munkavállalók munkabér fejében munkaviszonyban állanak, nemre, korra és állampolgárságra való tekin­tet nélkül öregség és rokkantság esetére szóló biztosításra kötelezettek. Munkabérnek számít: a fizetés, a bér, a napibér, a lakáspénz, a működési és drágasági, a túlóra és egyéb pótlék, rendszeresített közle­kedési költségmegtérítés, jutalom, jutalék, az egyezmény vagy darab­szám szerint járó díj, általában a munkaviszonyból származó minden készpénz és minden természetben való járandóság, ideértve a harmadik személyek változó vagy alkalomszerű szolgáltatásaiból származó bevé­teleket, például borravalót. A természetben adott szolgáltatás egyenér- tákét a Társadalombiztosító Intézet kerületenként és negyedévenkint állapítja meg. Munkásokra a biztosítás, a munkabér összegére való tekintet nélkül, kötelező. Ellenben tisztviselők, művezetők, kereskedősegédek, általában a vállalatoknál havi vagy évi fizetésű alkalmazottak, ideértve az ilyen fizetésű segédalkalmazottakat, mint altisztek, hivatalszolgák stb. is, csak akkor esnek öregségi biztosítási kötelezettség alá, ha javadalmazásuk összesen nem éri el az évi 6000 pengőt. Azok a kereskedelmi utazók, ki­rakatrendezők, ügynökök és pénzbeszedők, akik csak egy munkaadóval állanak munkaviszonyban, ezen az értékhatáron belül szintén biztosítási kötelezettség alá esnek. Az egészen mindegy, hogy a munkaviszony ál­landó-e, avagy ideiglenes, illetve átmeneti. Tanoncok, gyakornokok és hasonló alkalmazásban részesülő munka- vállalók akkor esnek a biztosítási kötelezettség alá, ha akár természet­beni ellátásban, akár más javadalmazásban részesülnek. Az otthonmun­kások is biztosítási kötelezettség alá esnek. Belföldi vállalatoknak, olyan külföldön dolgozó alkalmazottai, akik. ha itthon dolgoznának, biztosítási kötelezettség alá esnének, akkor esnek Magyarországon biztosítási kötelezettség alá, ha magyar honosok és annak az államnak a törvényei szerint nincsenek öregség és rokkantság esetére biztosítva, amely állam területén dolgoznak. A cselédekre, a ház­mesterekre, a segédházmesterekre, a hírlapárusokra és hírlapkihordókra vonatkozó biztosítási kötelezettség ideiglenesen fel van függesztve. Mindenki csak a főfoglalkozása alapján esik biztosítási kötelezett­ség alá és senkit §em lehet többszörösen biztosítani. Ennélfogva nem esnek biztosítási kötelezettség alá mindazok, akik nyugdíjképes állást tökének be, vagy az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosság­ban álló, vagy legalább is állami felügyelet mellett működő nyugdíj­alapnak, nyugdíjpénztárnak, továbbá bányanyugdíjpénztárnak tagjai, 5“

Next

/
Thumbnails
Contents