A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
TORNANÁDASKA. Heim István úri- és egyenruha szabó pesten 1915-ben szabadult fel. Budapesten, Konstantinápolyban és Toma- nádaskán volt segéd. Az egyenruha szabászatot Budapesten tanulta. Műhelyét 1920-ban alapította. Háború alatt a román és orosz fronton harcolt, megsebesült. Kit.: br v. é. és K. cs.-k. Neje: F'ülöp Irén. Lauf Albin épület- és bútorasztalos m. 1873-ban szül., 1889-ben atyja keze alatt szab. fel. 10 éven át dolgozott mint segóA 1898-ban alapított'1. mAból™*. tíw Morvái József Morvái József tanulóval dolgozik. Résztvett a háborúban, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Morvái József cipész m. 1903-ban Amerikában szül., 1921-ben Kassán szab. fel. Szendrőn és Kassán dolgozott 1930-ig, mikor is önállósította magát. Mérték után elsőrendű munkákat készít. Vanyó István épület- és bútorasztalos m. Tamanádaskán 1902-ben szül., Miskolcon 1926-ban szab. Segédéveit Borsod megyében töltötte jeles mestereknél. 1930-ban alapította műhelyét. Szakképzett mester, keze alól ízléses és jó munka kerül ki. Lauf Albin Vanyó István VÁC. Bánffy György sütőmester, Mátyás király út 1. Budapesten 1878-ban szül., Vácott 1896-ban szab. fel. Budapest jobb cégeinél gyarapította szaktudását. 1924- bfet alapított villanyerőre berendezett Ülőhelyét, melyben 2 segédet és 1 kihor- dőt is foglalkoztat. Ipt. vizsg. biz. tag, VÁC társelnöke. Résztvett a világháborúban, br. v. é., vasker. kitüntetést kapott. Brunner István bádogos és szerelő m., gr. Csáky u. 17. Vácott 1881-ben szül., 1899-ben szab. fel. Budapesten és Vácott folytatva segédi gyakorlatot, 1912-ben önállósította magát. A világháborúban háromszor súlyos fejlövéstől megsebesült. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é, kitüntetése van a harctéren tanúsított posies magatartása elismeréséül: Drahony István kőműves m., Széchenyi u. 40. Vácott 1894-ben szül., 1912-ben lett segéd. 1929-ben lett önálló, ő készítette a parlament elnöki termének stuck munkáit, a kormányzó kenderesi kastélya, a miskolci városi színház, a Simplon kávéház, Spolarits étterem szakmunkáit. A világháborúban megsebesült. Neje: Kiss Erzsébet. Holop Pál cipész m., Horthy M. u. 21. 1897-ben Kémenden szül. A világháborúban 60%-os hadirokkant lett. Vácon a Rokkant Iskolában tanulta az ipart, 1920-ban szab. Öt évig Budapesten prak tizáit. 1925-ben önállósította magát. Neje Régner Eszter, Király Lajos cipész m., Horthy M, u. 32. Szül. 1862-ben Ercsi, szab. 1879-be” Budapest. Budapest, Székesfehérvár és Debrecen mestereinél volt segéd. 1912- ben alapította műhelyét. Két évtizedes önállósága alatt jó munkáival elsőrendű hírnevet szerzett. Neje: Fehér Julianna. Krach József kádármester, Dombay u. 6. Vácott 1864-ben szül., 20 éves korában szabadult. Atyja, József mellett fejlesztette szaktudását, 1885-ben pedig önálló lett. A székesfőváros, a váci püspöki uradalom részére szállított. 2 segédet é£ 2 tanoncot tart. A Faluszövetség ezüst éremmel és díszoklevéllel tüntette ki. Az 1857-ben atyja, néh 'K. József által alapított műhelyt ma Iinre, atyja és nagy - atyja szellemében vézeti. Krizsanóczy Béla kárpitos m., Káptalan u. 16. Szül. 1894-ben, felszab. 1912- ben. Budapesten gyarapította szakisme16v
