A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

SZIRMABESENYÖ

Balázs János ácsmester Boldván 1881- ben szül., 1906-ban szab. fel. Segéd szülőhelyén volt és ott lett önálló is 1909- ben. Az Ipartestület elölj, tagja. A szerb, olasz és orosz fronton harcolt. Br. v. é. és K. cs. k. kitüntetése van. Neje Veress Julianna.

szentiványi Czakó Dezső ny. tiszthelyettes, asztalosmester. Törökszentmikló- son 1874-ben szül., 1893-ban szab. fel. Eger, Szolnok, Miskolc, Kassa, a Diósgyőri vasgyár voltak segédi működésének állomáshelyei. 1899-ben lett önálló Sajókereszturon. 1903 óta Besenyőn a Hangya és a Hitelszövetkezet pénztárosa. A világháborúban Albániában volt.

Hiba Ferenc asztalosmester Szirmabe- senvőn 1896-ban szül., 1913-ban Miskolcon szab. fel. 5 éven át Amerikában volt.

1930-ban önállósította magát és megbíz ható jó munkát készít.

Mihalov János csizmadia és cipészmester szül. 1873-ban Kassán, 1885-ben szab fel. Kassán és Miskolcon folytatott se gédi gyakorlatot. 1908-ban önállósította magát. A háborúban az 5. huszárezred ben az orosz fronton harcolt.

Prisztós Imre cipész és csizmadiamester. Erdőteleken 1891-ben szül., Geszte- lyen 1913-ban szab. fel. Több községben folytatott segédi gyakorlatot és 1917-ben önállósította magát. Minden idejét ipa rának szenteli.

Tóth István asztalos m. Hernádnéme- tin 1879-ben szül., Budapesten 1894-ben szab. fel. Miskolcon és Szerencsen volt segéd. 1903-ban lett önálló. Mindenféle szakba vágó munkát készít. Neje Huszka Erzsébet.

Balázs János

szentiványi Czakó Dezső

Hiba Ferenc

Mihalov János

Tóth István

SZOB

Gsecskó Pál sütőmester. Márianosztrán

1898-ban szül., 1914-ben szab. fel. Losoncon és Győrött a Koestlin-gyárban folytatott gyakorlatot, 1923-ban lett önálló. Közs. képv. Az orosz fronton megsebesült és fogságba került. Atyja 35 éve márianosztrai sütőmester.

Heinz János asztalos m. Szent István- u. 36. Nagymaroson 1900-ban szül., 1920- ban szab. fel. Budapest, Vác, Újpest jobb mesterei oldalán volt segéd. 1929 óta önálló. Résztvett több ház és villa szakmunkáiban. Neje Ritzl Erzsébet.

Rutacs József szabó m., Deák Ferenc u. 10. Szobon 1898-ban szül., 1915-ben szab. fel. Wien, Budapest, Esztergom voltak segédi működésének állomáshelyei. 1919-ben önállósította magát. 1 segéddel és 1 tanonccal a helybeli intelligencia részére dolgozik. A román fronton megsebesült. Br. v. é., K. cs. k-je van. Neje Heisler Mária.