A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
222 ben szül., 1884-ben szabadult a kovácsiparban, melyben Budapetsen, Rimaszombaton, Eperjesen és Losoncon folytatott segédi gyakorlatot, 1896-ban lett önálló és 32 évig folytatta önállóan iparát, köz- megbecsülést érve el. Volt az ipt. elöljárója, alelnöke, majd 18 éven át elnöke. Résztvett az orosz és román front harcaiban, megsebesült. K. cs.-k.-je van. Raffay Péter kéményseprő m, Kassai sor 52. Szül. 1874-ben. Iskoláit Zsombolyán végezte, majd gazd. tanfolyamot hallgatott. A szakmát elsajátítva mint segéd Budapesten, Szegeden, Rimaszombaton, Rozsnyón és Salgótarjánban dolgozott, 1928-ban lett a salgótarjáni I. kerület járási kéményseprő mestere. 2 segédet és 1 tanoncot tart. 38 évig volt tagja az Önk. tűzoltó testületnek mint szakaszparancsnok. Nevelt fia Raffay Lajos atyja iparát folytatja. Romhay Ferenc asztalos m. Zagyvarónán 1897-ben szül., 1914-ben Salgótarjánban szab. fel. Losonc, Budapest, Salgótarján mestereinél volt segéd. 1928 -óta önálló. Résztvett a világháborúban. Neje Daubner Gizella Sehuyer József cipész m., Salgó u. 12. Zagyvarónán 1886-ban szül., 1901-ben szab. fel atyja Ferenc műhelyében. Wien- ben, Kölnben, Dortmundban járt, majd atyja műhelyében dolgozott 1927-ig, atyja elhalálozásáig, azóta pedig önállóan vezeti műhelyét. A Ivath, Kör a Dalárda tagja. Skolnik Dániel cipész m., Karancsi u. 34. Rozsnyón 1867-ben szül., 1885-ben szab. fel. Hatvan, Eger, Miskolc, Diósgyőr és Salgótarján mestereinél dolgozott mint segéd, 1887-ben önállósította magát. 27 éven át volt az ipartestület pénztárnoka, majd vál. tagja, most szám- vizsg. tagja. 12 évig volt Salgótarján községi tanácsosa és a Hangya szövetkezet elnöke. Sötér Ignác cipészmester, Karancs u. 23. Pogonyon 1895-ben szül., 1912-ben szab. fel. Losonc, Budapest, Újpest voltak segédi állomáshelyei. 1920-ban lett önálló. Műhelyében 2—3 segédet foglalkoztat. Mint tanonc elismerő oklevelet kapott. Az ipt. elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja, az iparoskor vál. tagja. Az olasz fronton harcolt. Sztanek Rezső' cipészmester, Fő u. 160. Salgótarjánban 1891-ben szül., 1908-ban szab. fel. Több évi segédi gyakorlat után 1913-ban önállósította magát. Műhelyében a legjobb igényeket is kielégíti. 3 segédet és 2 tanoncot tart. A faluszövetségi 1924. évi ipari kiállításon aranyérem és oklevél kitüntetést nyert. Az ipt. elölj, tagja, jelentős része van a székház létesítésében. Az iparosság érdekeinek lelkes harcosa. A világháborúban 1917-ben vonult be a 6-os huszárezredhez s Odesz- szába került. Szilágyi Sándor kelmefestő és vegytisztító m., Fő u. 11. Debrecenben 1901- ben szül., 1919-ben szab. fel. Szekszár- don, az ország nagyobb városaiban, a fővárosban, Kowaldnál fejlesztve gát. Minden idejét üzletének szenteli és annak jó hírnevét biztosítani igyekszik. Neje: Chmel Mária. Szitár Dániel kéményseprő m., Kassai sor 51. Szül. 1870-ben. Iskoláit Szendrő- ládon végezte, majd Putnokon 1887-ben szab. fel. Rozsnyón, Esztergomban, Veszprémben, Szegeden, Csongrádon, Dombóváron, Keszthelyen és Nagykanizsán volt segéd, majd 1911-ben lett önálló előbb Nagymaroson, 1928 óta pedig Salgótarjánban városi kéményseprő m. 2—3 segédet és 1 tanoncot tart. Volt ipt. pénztárnok, kinevezett tűzrend. közeg. Takács Ferenc sütőmester, Salgó u. 13. Orosházán 1878-ban szül., 1892-ben szab. fel. Miskolcon üzletvezető volt, 1909-ben pedig önálló lett. 2 segédet és 2 tanulót foglalkoztat. Az ipt. háznagya volt, majd alelnöke és 4 éven keresztül elnöke, aki nagy buzgalommal szolgálta a közérdeket. Az orosz fronton harcolva, Prze- myslnél fogságba esett. Sándor fia atyja műhelyében dolgozik. Telek József csizmadia m., Tátra u. 90. Fülekkovácsin 1884-ben szül., 1901-ben szab. fel. Több helyen folytatva segédi gyakorlatot, 1911-ben önállósította magát. Az ipt. előljárósági tagja, a tanoncvizsg biz. tagja, városi képviselő. Az orosz fronton fogságba esett. Tihanyi Sándor fényképész, Kassai sor 9—10. Budapesten 1886-ban szül., 1904- ben Devecseren szab. fel. Budapest, Wien, Berlin, Drezda voltak segédi működésének főbb állomásai. 1908-ban létesítette önálló műtermét. Az 1924. évi ipari kiállításon oklevél kitüntetést nyert. Az orosz fronton megsebesült. Ifj. Timaróczky Sándor műszerész és villanyszerelő, Erzsébet tér 6. Salgótarjánban 1888-ban szül., 1903-ban szab. fel. Szaktudását Budapesten az Unió magyar villamossági rt.-nál fejlesztette, elvégezte a technológián az elektrotechnikai tanfolyamot és 1913-ban önálló lett. Az ipt. vig. biz. elnöke, majd 1929-ben elnöke
